Érezhet még valamit ennyi év után?

14 éves koromban teljesen odavoltam egy srácért. Ö ekkor 16 volt, és már volt barátnöje. Nem próbálkoztam be nála meg semmi, mert nem láttamértelmét. Két évvel késöbb egy suliba kerültünk, nekem még mindig tetszett. Ekkoriban ö is elkezdett érdeklödni irántam, de csak úgy finoman, mert kapcsolatban volt. Csak köszönt, bámult, gitározott nekem a folyosón. Egyszer hallottam, amint egy közös ismerösünkkel arról beszélt, tetszem neki.

Vonzódtam hozzá, de féltem, hogy rámegy a kapcsolata, ezért csak illedelmes, maximum barátilag voltam kedves vele.

Mikor egyetemre ment, már alig találkoztunk, de néha beszéltünk chaten, vagy véletlenszerüen összefutottunk egy szórakozóhelyen, és váltottunk egy két szót.

Nyáron egy másik barátommal voltam kint, és hazaúton találkoztam vele. Felajánlotta, hogy elkísér, amiböl 3 órás séta lett. Ekkor burkoltan bevallotta, régen tetszettem neki. Párszor chateltünk, egyszer felkeresett otthon úton hazafelé. (Kisváros és a föutcán lakom) .

Nekem ekkor épp volt barátom, úgyhogy megegyeztünk, csak barátok.

Utána egyetemre mentem, megint lett kapcsolatom, fél évig nem beszéltünk, nem találkoztunk.

Ritkán járok haza, úgy havonta, de nemrég mikor otthon voltam, pont rámírt, hogy nem tartózkodom e ott éppen (a városunkban). Kimentünk sétálni, beszélgettünk, pár megnyilvánulásából még mindig azt vettem észre, érdeklem, de én már jóideje csak barátként tekintek rá, és ezt éreztetem is.

Gondolt rá, hogy meglátogat az egyetemen (160km), és kérte, menjek haza gyakrabban, mert hiányol.

Amikor mondtam, tervben van hogy összeköltözök a barátommal külföldön, nagyon szomorú lett, és nehezen kezelte.

Még mindig azzal a barátnöjével van együtt, akivel 16 évesen.

Még mindig érezhet valamit 4-5 év után?