Tapasztaltál már ilyet, hogy valaki nem tetszik külsőre mégis vonzódsz hozzá?

Nem igazán tudok mit kezdeni érzéseimmel, mert ilyet még nem tapasztaltam.

Csatlakozott egy új ember a társaságunkhoz, többen kérdezték is, hogy nem tetszik-e nekem? (Gondolom amiért mindketten egyedülállóak vagyunk, már rögtön össze kell boronálni.) Mivel akkor még egy szót nem váltottam vele, csak messziről láttam könnyedén mondtam, hogy nem. Se arcra, se alkatra nem kelti föl a figyelmemet egyáltalán. Aztán elkezdtünk beszélgetni, nagyon szimpatikus volt, aztán időről időre egyre jobban szívembe lopta magát, már kifejezetten vonzónak is találom, mikor közel állunk egymáshoz legszívesebben jól megölelgetném.

Viszont nem tudom nem vagyok-e egy kicsit elborulva ezzel, hogy most valamiért köd szállt a fejemre, túldimenzionálom személyét, aztán miután már elkezdődne valami kettőnk között, akkor meg lehull a lepel, hogy "de hát nekem nem is tetszik".

Ha valaki tapasztalt már hasonlót, szívesen venném, ha elmondaná milyen végkimenetele lett a helyzetnek.