Normális vagyok, vagy tényleg nem nekem valóak a kapcsolatok? 18/L

Sokáig vártam, hogy lesz majd valaki az életemben, de nem lett. Eleinte talán az volt az ok, hogy túl visszahózódó voltam, de azóta már megváltoztam, és most se tudok felszedni senkit. Vagy nem jön be egyáltalán az, aki rámnyomult, vagy túlságosan megijedek, és nem merek semmit se kezdeni a dologgal. Volt egy pasi, aki rohadtul bejött, és többször is egyéjszakásba keveredhettem volna vele, de valami hülység mindig közbe jött (pl menstruáltam). Azóta is azong rágom magam, hogy nemhogy kapcsolatra képtelen vagyok, hanem még egy egyéjszakást se tudok összehozni. Már nem tudok eleget maszturbálni, nem is elégít ki igazán, nekem egy farok kell. (igen, ez már tényleg kétségbeesetten hangzik, azt hiszem). Pár hónapja eléggé megváltozott a nézőpontom. Mintha kezdenék beletörődni abba, hogy nekem csak a két kezem nyújthat örömöt, esetleg ha tényleg jó napom van, akkor egy egyéjszakás. De ne is reménykedjek abban, hogy egy számomra helyes pasi azt fogja mondani rólam, hogy "hé, ez egy érdekes csaj, szeretném jobban megismerni".