Mit tegyek? Újrakezdjük vagy tegyem magam túl rajta?

Szakítottam a barátommal, mert pár hónapja úgy érzem, hogy nem vagyok szerelmes belé és ráadásul tetszik egy másik srác is (a másik sráctól nem akarok semmit, csak tetszik).Elmondtam a barátomnak, hogy tetszik egy másik srác, hogy ne verjem őt át, erre ő kiakadt (érthető), de aztán azt mondta, hogyha nem akarok attól a másik gyerektől semmit, akkor folytassuk. Sírt is meg minden, hogy ő szeret. Ezért folytattuk. Most voltunk együtt kirándulni (sulival) és éjszaka összegabalyodtunk egy kicsit, pedig én éreztem, hogy már nem vagyok szerelmes, amikor megcsókolt, nem éreztem semmit.Meg már egy ideje nincs kedvem vele csókolózni. Aznap este összevesztünk, én mondtam neki, hogy nem vagyok szerelmes belé, nem érzek semmit és hogy pár hónapja szakítani akarok. Aztán amikor lenyugodtunk, mondtam neki, hogy sajnálom, nem akartam ezt mondani, na és ezután gabalyodtunk össze. És ma meg mondta, hogy érzi, hogy ez nem lesz így jó, hogy én nem csókolózok vele és hogy mindig csak hülyéskedünk, nem beszélünk komoly dolgokról és ő sem szerelmes már annyira, de szeret és rendbe akarja hozni a dolgokat. Erre én mondtam, hogy én nem biztos, hogy akarom folytatni, mert ez már így kicsit erőltetett lenne és a szerelmet nem lehet erőltetni.Ezért abban maradtunk, hogy legyen vége. Ma este viszont mindig hív valami ürüggyel, aztán meg mondja, hogy hallani akarta a hangom. És én is borzasztóan érzem magam, de nem akarom csak szánalomból visszafogadni. A gond az is, hogy osztálytársak vagyunk, és szinte ő az egyetlen igaz barátom, akiben megbízok, most viszont nem tudom, hogy hogy lesz ez az egész. Mit csináljak?Próbáljuk megmenteni, ahogy a barátom mondta?Vagy hagyjam, mert már úgyse lesz jobb?