El vagyok keseredve.44 éves vagyok, miért érzem úgy, hogy vége az életemnek, társ, szerelem nélkül?

Van három gyerekem,két nagyobb,a kicsi kamasz.De mindez testileg nem hagyott nyomot rajtam.Túl jó az alakom,igazából olyan kamaszos,( vékony derék,nulla háj,kicsi kerek mell,ami nem lóg kicsit sem,olyan kicsi,fenékre ugyanez igaz,olyan kicsi,hogy a lányom bugyija a méretem,vékony vagyok,izmos alkat,de nem "lapos".)-igaz,munkámból adódóan állandó fizikai erőnlétnek kell megfelelnem,és imádok mozogni,-szóval leginkább az zavar,hogy az arcomon látszik a korom...olyan,mintha a testem nem öregedett volna egyáltalán,csak az arcom..Utálom a telet,mert így most évekkel öregebbnek érzem magam..De a legjobban az keserít el,hogy most egy éve egyedül vagyok,és úgy érzem,örökre egyedül maradok.Az én koromban nem így néznek ki a férfiak,ha meg igen,akkor foglaltak...( nem bírom ha valaki testileg elhagyja magát...:()és ismerkedni sem lehet úgy,mintha fiatalabb lennék.Ráadásul napi 10 óra munka mellett...?(én tartom el a családot)Tényleg egyedül maradok örökre,csak mert nem vagyok igénytelen...és nem csak szexkapcsolatot szeretnék,- mert persze arra van jelentkező....DE én társat,szerelmet szeretnék! Tapasztalatok?