Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lehet, hogy ezért kötődöm az exemhez?
Az első szerelmemmel nagyon egy hullámhosszon voltunk, minden tudtunk egymásról, minden érdekelt ami a másikkal kapcsolatos, 100%-os kapcsolat volt minden szempontból. Szexuálisan is összhangvolt, olyannyira, hogy rendszerint egyszerre élveztünk el.
Mióta vele vége (lassan 3 éve), nem találkoztam még senkivel, aki ennyire a részemmé válhatott volna. Egy ideje van párom, szeretem őt, egy rossz szavam nem lehet rá, de mégis kevésnek érzem a legelső szerelmemhez képes (pedig már nem szeretem, maximum az emlékek hiányoznak), mármint nem a srácot érzem kevésnek, nem a személyiségét hanem a kapcsolat intenzitását, érzelmileg, szellemileg, intimitást tekintve egyaránt.
Az első kapcsolat varázsa, hogy különlegesnek érzem, vagy lehet mással is olyan felemelő kapcsolatom -ha sikerül teljesen lezárnom a múltam és már az emlékek sem húznak vissza-?
Mit gondoltok?
Valamiért mégsem működött, ha vége lett...
Az könnyen lehet, hogy a mostani nem felel meg neked, de ez nem azt jelenti, hogy akkor már soha nem lehet jó kapcsolatod. Erre jók amúgy a kapcsolatok, hogy mindegyikben megtapasztalod, hogy mi jelent számodra értéket, és mi nem, és a későbbiekben tudatosan ez alapján keresel partnert.
nekem 6 évem ment rá erre anno. Te ne ess bele ebbe a hibába! Ne "azt" az érzést keresd, mert az a Ti, KETTŐTÖK szerelme volt. Ergo mással nem lehet olyan, mert a másik fél más.
Aztán. Ne a szerelemhez keress embert. Hanem egy embert keress, akit később szerethetsz.
#7, tökéletesen megfogalmaztad, ugyan ezt a hiányt érzem én is.
nem az exem személye hiányzik, hanem a kapcsolat mélysége.
köszönöm a válaszokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!