Hogyan lehet büszkének lenni egy olyan valamire, ami nem érdem, hanem állapot?

Tény, hogy hülyén hangzik így hogy "meleg büszkeség".

De a lényege az, hogy nem arra kell (vagy arra az), hogy meleg az illető. Hanem felmeri vállalni az illető ezt a dolgot ahelyett, hogy hazudna mindenkinek, és kapcsolatot kezdene egy ellenkező neművel, s akár még családot is alapítana, majd pedig titokban szenvedne, vagy esetleg azonos neművel csalná a párját, házastársát.

Az pedig nem érv, hogy "ez magánügy, nem tartozik senkire", mert azt már sokszor bebizonyították emberek, hogy bizony más magánélete igen csak érdekli őket.

Az én véleményem az, hogy ha a szexualitásban lenne egyenrangúság (heteroszexualitás, biszexualitás, homoszexualitás), s kulturáltan lenne kezelve, akkor nem lenne pl. meleg felvonulás.

A kulturáltan kezelés alatt azt értem, hogy nem folyna a csapból is a szex. Ebből fakadóan meg nem kell meglepődni, ha már valaki 15 évesen szexel, hisz ezt látja. Elég csak bekapcsolni a TV-t, 10 műsorból 8-ban téma ez. Nem azt mondom, hogy régimódiság a megoldás, hanem mindenkinek a magánügye lenne ez, kapcsolatával együtt, s nem a nyilvánosság előtt élné. Viszont az pedig igaz, hogy az emberek túlnyomó többsége igencsak szeret a másik magánéletébe turkálni.

A "magánügy, senkire se tartozik" című hozzáállás másoktól pedig alapból veszett ügy. Mindezt pedig melegként mondom.

Szerencsére azok közé tartozom, akin nem látszik külsőleg, személyiségem is olyan, ami kapcsán nem könnyű erre következtetni.

Nos, én úgy kezelem ezt a dolgot, hogy "magánügy, nem tartozik senkire", de vannak olyanok, akik tudják. Leginkább azért, mert feltűnt nekik, hogy nem stírölök nőket, nem beszélek róluk, s nincs kapcsolatom, s rákérdeztek. Persze csak nagyon közeli ismerősöknek mondtam, hogy igen.

Jelenleg egy elég nagy cégnél dolgozok, ahol ugyan nem ér atrocitás, de viszont akadnak olyan dolgok, amiket nehezen viselek. Kezdetben biztosan gyönyörűen tudtam alkalmazkodni a többséghez, de mára azért keringenek rólam pletykák, melyeknek köszönhetően a többség lenéz. És sokszor szoktam arra gondolni, hogy ez egy tulajdonság, amit magánügyként kezelek, s teljesen átlagosan viselkedek. És ennek ellenére volt egy kolléganőm, akivel tényleg csak munkakapcsolatom volt, s megkérdezte tőlem, hogy na akkor meleg vagyok? Magamban pedig körvonalazódott a kérdés, hogy mi köze is van hozzá??

Egyébiránt pedig a meleg 80%-án abszolút nem látszik, s többségük harmincas korára elkorcsosult, belül rothadó személyiségű alakká válik, aki annyira görcsösen akarja titkolni másságát, hogy képtelen kapcsolatot fenntartani. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb még kapcsolatot, családot is fenntart, hogy ne derüljön ki róla.

Engem a szüzek idegesítenek ilyen téren. mármint nem azok, akik tapasztalatlanok, hanem azok, akik szerint tiszteletre méltó az, hogy valaki még nem szexelt.

Főleg, mikor pasik mondják, hogy a szűz lányok, mondjuk 18-20 év felett, hogy az igen, az bizony elismerésre méltó, meg tiszteletre méltó, ezen nem szabad cidrizni, erre büszkének kell lenni.

jó, valóban nem szabad ezen cidrizni, mert mit számít az, hogy nem szexelt, de minek legyen erre valaki büszke? Nem arról van szó, hogy kimentett az égő tűzből 2 gyereket...

Ugyanakkor ez a meleg büszkeség olyasmi, mint a "büszke vagyok arra, hogy fekete/nő/meleg/muszlim" akármi vagyok. Szerintem ez nem rossz dolog. A fent megnevezett csoportok mind valamilyen szinten a társadalom vagy a közízlés elnyomottjai, és mint oylanoknak napi szinten találkozniuk és szembesülniük kell a velük kapcsolatos előítéletekkel. Szerintem ebben a helyzetben simán lehet mondani, hogy "annak ellenére, hogy megvernek az utcán/megerőszakolnak a diszkóban/terrorizmussal vádolnak, mert Allahhoz imádkozok/kevesebbet keresek, mint a férjem, pedig kétszer annyi diplomám van/az állam bele akar szólni abba, megtartsam-e a gyerekemet/a szomszéd utánam köp, ha utcára megyek, igenis büszke vagyok arra, akinek születtem, ez vagyok, és így fogok élni, és küzdeni fogok a negatív megkülönböztetés ellen"

Ezt így kell értelmezni, nem pedig úgy, hogy "hahh, elmegyek veled shoppingolni, anyukám, este pedig megdugom a bátyádat, akkora büszke vagyok magamra".

Pontosan, a kor sem érdem!

Ja, és ha már a "meleg büszkeség" a téma,

el kell hogy mondjuk ismét, régen meg a nőket is kirekesztették stb. megalakultak hasonló mozgalmak, szüfrazsettmozgalom pl.

Ott is az volt, hogy lehet valaki arra büszke hogy nő? az is egy állapot semmi több.

A meleg mozgalmaknak is ugyanez a célja!

Utolsó te tudod mit jelent az, hogy szüfrazsett?

Szerintem nézz utána, mielőtt hülyeségeket írsz.

hát én mondjuk pl annyiban vagyok büszke arra h 33 vagyok, h egyáltalán nem látszom annyinak.

nem bántásképp, de tényleg, néha még a nálam fiatalabbak is idősebbnek látszanak és úgy gondolom h (jó, bár nem szültem), jó karban tartom magam.