Normális, ha szingli akarok maradni?

Normális, ha eldöntöttem, hogy nem akarok párkapcsolatot egy férfival sem, távolságtartó vagyok velük, mert így erősebbnek érzem magam. Ennek oka pedig az, hogy nem akarok szenvedni senki miatt, elegem volt a csalódásokból és úgy érzem most vagyok végre szabad. Nem kell megfelelnem senkinek, önmagam lehetek és nem tiporja senki sárba az önbizalmam. Szeretek egyedül lenni és nem érzem azt, hogy szeretnék változtatni ezen. Nem mondom azt, hogy nem akarok majd egyszer újra nyitni a férfiak felé, de nem a közeljövőben tervezem.

Van olyan, aki érezte már így? Ha igen, meddig tartott nála? Lehet ezáltal "gyógyulni", erősödni érzelmileg?