Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Utálom ezt az érzést, nem tudom kiverni a fejemből. Mit tegyek?
Mármint, szerintem esélytelen a dolog az illetővel, nem is keres, de nekem nem megy elfelejteni, csomószor eszembe jut, stb. Pedig ő már biztos nem is gondol rám. :/ De így meg olyan gyengeségnek tűnik ez az érzés. Én meg nem fogom ráerőltetni magamat senkire, pláne, ha már el is felejtett. Ő a srác, ő keressen de úgy se fog, de még mindig reménykedem, és ez a gáz...
Persze, majd "jön valaki jobb", de miért kell mindig valaki más? Csomószor, bármi történik, csak várni kell, mert lesz ez még jobb is, jön egy másik... Ez is hülye hozzáállás szerintem.
válasza:"Ő a srác, ő keressen de úgy se fog, de még mindig reménykedem, és ez a gáz..."
Ez tényleg gáz! Egy kicsit erőltesd meg magad! Ne várd, hogy a sült galamb a szádba repüljön a semmiért.
válasza:18 évesen ennyi tellett tőled, hogy: "hogy van"?
Egy nyammadt "hogy van"? Én naponta szoktam megkérdezni szinte emberektől, hogy "Helló, hogy vagy?", mégse táplálok reménytelen szerelmet egyikük miatt se.
Még "Hogy van"... besz×rok! O.o?!
Kicsit jobban erőltesd meg magad, de ne olyanokat kérdezz, hogy "szép idő van", mert ez se tartozik a megerőltettem magam nevű kategóriába.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!