Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tudtok erre valami tanácsot adni? Hasonló élettapasztalattal rendelkezők, el tudnák mondani ugyanebből, hogyan lábaltak ki?
Olyan szintre jutott az életem a csajok terén, hogy már irígylem azokat, akik reménytelenül szerelmesek, vagy nem kellenek senkinek valami miatt. Ők nálam is magasabb szinten járnak jelenleg.
Sajnos nekem már másfél éve nem adatik meg, hogy tetszeni tudjon valaki, azóta amióta életem legnagyobb szerelme elhagyott. Már nem vágyakozom utána, mondhatni elfogadtam, de azóta olyan magasak lettek az elvárásaim, hogy senki nem tud még tetszeni sem. Pedig lenne igényem továbbra is a nőkre és a szép érzelmekre... Így esélyem sincs eljutni még a klasszikus nyavajgós problémáig sem: "Tetszik egy lány, de jaaaj nekem, nem tudom megszerezni, mi lesz velem?"
Pedig én lennék a legboldogabb ha ismét tudnék szeretni. Csak ennyi lenne nekem.
Hülye válaszok is jöhetnek tekintve a közeg nívóját legalább röhögök egy jót, de igazából a komolynak örülnék elvétve akad az is.
Lépj egyet hátra. Nézz magadra. Ember vagy. Gyönyörű. Annyira gyönyörű. És tudod bármi lehetsz. Bárki lehetsz. Ne utáld magad azért, mert valaki összetört, vagy mert a szüleid elváltak, vagy mert a legjobb barátod megbántott, az apukád megütött, az a lány csúnyának, értéktelennek és kövérnek nevezett.
Ne azonosítsd magadat azokkal a dolgokkal, amiket nem tudsz kontrollálni. Sírj, amikor sírnod kell, aztán engedd el a fájdalmat akkor, amikor mennie kell. Ne ragaszkodj a fájdalmas emlékekhez csak azért, mert félsz elfelejteni őket. Engedd el a múlt történéseit. Felejtsd el a dolgokat, amik nem méltóak arra, hogy emlékezz rájuk. Semmit se vegyél biztosra. Az életedet se vedd biztosra. Élj valamiért. Élj magadért. Ess szerelembe. Ábrándulj ki a szerelemből. Ess szerelembe. Ábrándulj ki a szerelemből. Csináld ezt újra meg újra egészen addig, amíg megtanulod, hogy mit is jelent igazán szeretni valakit.
# 1 kopipaszta, de tök jó
kérdező: én erre a szintre szeretnék egyszer eljutni
Egyetértek, szép írás! Mindig is robot akartam lenni érzelmek nélkül aki csak a dolgát végzi és nem néz se jobbra se balra. Megfelel a társadalomnak, megfelel az egyetemen, megfelel a versenypályán, megfelel a családnak. Egy idealizált gép.
Most megkaptam, most meg van hozzá mindenem és az lettem hosszú időre és lám, nem örülök neki. De talán igazad van Dave. Ember vagyok. Ideje visszatérnem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!