Eléggé ki vagyok akadva mit gondoltok erről az állapotról? Hogy lehet ebből kilábalni? 19/F

Az a helyzet ,hogy nagyon *zarul vagyok. Eléggé ömmm, illúzió vesztett helyzetben vagyok ,hogy így mondjam a dolgokat nem így terveztem. Úgy érzem semminek sincs értelme, semmi sem érdekel. Lehetséges ,hogy valami szerotonin átviteli problémám van vagy nemtudom de régen mindig motivált egyvalami , bármilyen helyzetben mégpedig a nők/lányok. Bármit amit csináltam mindig rá tudtam fogni ,hogy ha más nem a lányok miatt , vagy ha *zarul voltam ,ha rossz kedvem volt egy szép lány látványa mindig fel tudott pörgetni , inspirálni. Most meg... Semmi

Látom őket, élőbe , képeken naponta több százat de csak idegesítenek. Mert tudom ,hogy ostobák , idegesítőek felszínesek , értéktelenek. Már bocs de ha az ismerőseim közül öt normális lány van akkor sokat mondtam. Már ahhoz sincs kedvem ,hogy becserkésszek valami szép csajt, már nem is jár olyanokon az agyam ,hogy de jó lenne megdugni stb. Mint a többi embernek...

Az egyetemet elhalasztottam , munkát még nem találtam , vidéken lakok tisztára életunt lettem. Semmi sem inspirál semmire. Elmehetnék sétálhatnák a városban de csak kínzó érzés gyötörne ,hogy minden tök értelmetlen.

Nem is tudom , régen mindig voltak úgynevezett céljaim de csak ilyen semmilyenek mint az átlag tizenéveseknek ,hogy menő akar lenni , vagy hogy ebbe a buliba el akar menni ezt a csajt fel akarja szedni csak ilyenek.

Nem tudom mit kezdhetnék az életemmel. Már mentálisan sérültnek tekintem magam...