Hogy tudnám elfelejteni ezt a fiút?

Sziasztok! Igazából már feltettem ezt a kérdést itt pár hónapja is, de a helyzet egyáltalán nem javult. Volt egy fura kalandom, megismerkedtem egy nálam 7 évvel idősebb külföldi menekült fiúval. Maga ez a szituáció is furán hangozhat, de kb. 6 hónapon át leveleztünk. (Nem neten ismertem meg, az elején találkoztunk, együtt utaztunk egy óráig.) Nem mindig ment zökkenőmentesen, szerelmet vallott, kiderültek az igazi szándékai is, de nagyon jó barátok lettünk minden ellenére. És ugyebár én is teljesen belezúgtam. Már voltak olyan időszakok amikor szüneteltettük a beszélgetést egy darabig, a maximum 1 hónap volt. Szóval közös megegyezés alapján úgy döntöttünk hogy végre végleg abbahagyjuk a chatelést, mert ő ezt nem bírja hogy nem fogunk többé találkozni és még felhívni vagy kamerázni sem vagyok hajlandó vele. Mindenki arra biztat hogy végre felejtsem el. Oké, de ez sokkal nehezebb mint gondoltam! Adtak tanácsokat miket csináljak, mindet kipróbáltam és valahogy nem jön össze. Voltam azóta táborban is, sok fiú között, csajos esték, filmnézés, plázázás stb. és mindig próbálták elvonni a figyelmemet. De fél év nem kevés idő... Elég nagy hatással volt rám. Most is kb. egy hónapja nem beszéltünk. Most már nem is keres... eddig mindig ő ajánlotta fel hogy újra megpróbálhatnánk, de ez most hosszútávúnak tűnik. Még egy fiúval is chateltem... kerek két napot, itt ismertem meg, de szegénynek az idegeire mentem. (Most komolyan, nem fura hogy annyira anonim akar maradni?) Szóval óvakodjatok ha most is privátot akar valaki írni, állítólag kicsit paranoiás vagyok. Mondjuk nem is beszéltem még soha olyannal akivel élőben ne találkoztam volna. Szóval ez a fiú is csak annyit tett hogy újra eszembe juttatta azt a fiút. Hogy ő mennyire türelmes volt velem stb. Akárhányszor eszembe jut, hogy találkoztunk, miket mondott, miket tett értem, úgy a semmibe elkezdek sírni. Nagyon hiányzik, pedig tudom hogy mekkora egy baromság ez. De olyan őszinte, kedves stb. (sorolhatnám egy óráig) nincs olyan mint Ő volt. Ez volt életem legszebb fél éve vele, akkor is ha semmi nem volt... Segítsetek! Még egyszer fogok neki írni, mert megígértem ha átmegyek az előrehozott érettségin megírom neki, de nem várok választ. Mit csináljak??? Valami tuti bevált ötlet? Vagy csak az időre számíhatok? Vagy légyszi valaki küldjön egy megmentőt nekem...

Egy kétségbeesett 16 éves lány