Most mégis mi lehet velem? Nem értem.

Legjobb fiúbarátomat másfél éve ismerem. Igazából amióta ismerem többet érzek mint barátság,és ahogy egyre jobban megismertük egymást ez az érzésem erősödött. Nem rég kiderült,hogy ő is így érez,és eléggé úgy tűnt idáig hogy járni is fogunk,csak most eléggé összezavarodtam.

Nem olyan rég megismertem egy másik fiút,akinek eléggé úgy látom,hogy tetszem..Amikor a legjobb barátomat megismertem,vele úgy volt hogy már a legelejétől kezdve nagyon jól elbeszélgettünk és elég hamar beleszerettem. Azt hittem akkor hogy az amilyen hamar jött olyan hamar el is múlik és nem múlt el..És most megijedtem,mert ennél a fiúnál is kezdek úgy érezni mint a legelején a legjobbarátomnál. Egy kicsit megtetszett. Vagyis eléggé úgy érzem,de most tényleg összezavarodtam...A legjobb barátom az első akibe beleszerettem,és még senkit se szerettem így mint őt,és senkit nem éreztem ennyire fontosnak. Volt hogy szinte megijedtem, hogy 15 vagyok,és ennyire szeretek valakit..De az utóbbi időben valami változott. Néha azt érzem amit szoktam hogy nélküle semmit nem bírok normálisan csinálni és nagyon szeretném hogy velem legyen. De mostanában ez nem mindig van így,és nem is nagyon bánom hogy ha egy-két napig nem beszélünk. Tegnap se tudtunk és mondjuk szomorú voltam meg hiányzott,de közbe meg beszéltem a másik fiúval és jobban lettem. Fogalmam sincs mi van velem. Másfél év után most lett volna az,amit komolyan eddig lehetetlennek tartottam erre meg most már nem is vagyok biztos benne mit érzek..Már el se tudom dönteni hogy amit a legjobb barátom iránt érzek az szeretet vagy szerelem..:/ 15/L (Fiatal vagyok még, tudom)