Ti is úgy vagytok vele, hogy aki tetszik, annak minden fura dolgát elfogadjátok?

gondolom csaj vagy,ezért ez így természetes.

mi kanok nem vagyunk ennyire elnézőek.

milyen jogon haragudhatnál rá alapból?

ezt nem is értem.

Igen. Persze bizonyos kereteken belül. Volt egy nekem nagyon bejövő animalszex-mániás csaj, na ezt a furcsaságot már nem tudtam tolerálni, akármennyire is vonzó csaj volt. De kulturált keretek között igen, elfogadom. Sőt, szeretem is az ilyen furcsaságokat, hülyeségeket.

Bár a tetszik szó helyett én is inkébb a szerelmest írnám.

Nekem sokáig tetszett egy fiú. Elfogadtam volna azokat a jellemvonásait, tetteit, megszólalásait is, amik nem tetszettek vagy nem értettem egyet velük, annak ellenére, hogy a barátaim szerint "fura" volt -végülis hibái mindenkinek vannak. :D Aztán rájöttem, hogy képtelen vagyok arra, hogy elfogadjam azt, hogy felém nem határozott és következetes a viselkedése, hanem egyszer azt mutatja, hogy tetszem neki, egyszer meg egyáltalán nem foglalkozik velem, és így nem tudhatom, mit érez. (Hab a tortán, hogy közben végigasszisztáltam, hogy milyen erőltetetten próbál beolvadni a közösségbe... Bár utóbbi nem zavart volna (annyira), ha egyébként minden rendben.) Szóval most már továbbléptem, már akkor sem jönnék össze vele, ha ő javasolná, mert így értelmetlen lenne.

Szerintem ha tetszik valaki/szeretjük, elnézzük a hibáit, hiszen senki sem tökéletes, de az nem szerencsés, ha alapvető problémák, ellentétek vannak. Én például arra jöttem rá ennek kapcsán, hogy olyan társat szeretnék, aki egyértelművé teszi, hogy tényleg én kellek neki, és nem forog, mint a szélkakas, mert ez egyrészt gonosz dolog, másrészt én sem csinálok ilyet senkivel. Ahogy anyum fogalmazott, mindenkinek vannak hibái, mindenkivel nehéz együttélni, de azt kell nézni, hogy alapvetően jó ember-e, meg persze hogy szeretitek-e egymást. :)