A srác nem is tud róla, h tetszik, mégis olyan hűséges vagyok hozzá, mintha már együtt lennénk. Ez beteg?

20 évesen eléggé...

Nem beteges, de ilyenkor cselekedni kellene, mert mi van, ha valaki más előbb fog.

Nem beteges egyáltalán

Nem beteges. Megtörtént velem is. Egyetlen lány tetszett az egész suliból, másra rá sem néztem. Félénk természetem volt, ezért nem kezdeményeztem, sőt megszólítani sem mertem egyszer sem. Később mégis annyira ő volt az egyetlen, aki tetszett, hogy leírtam az érzéseimet e-mailben. Ő persze azt sem tudta, ki vagyok, frusztrált is, hogy ezt a módját választottam, de túl nagy volt a visszautasítástól való félelmem, ami be is következett ... A párhuzam annyi a kettőnk története között, hogy vegyél magadon bátorságot és mondd el neki, lehetőleg szemtől szemben, megfelelő körülmények között (ahol csak ketten vagytok, mondjuk parkban, nincs olyan körülmény, ami zavarna). Ne ess abba a hibába, hogy akár évek telnek el és csak ő jár a fejedben, rá vágysz, mert hiábavaló lehet az egész. Inkább próbáld kideríteni, kölcsönös lehet-e. Ha mégsem kapsz kedvező visszajelzést, választ, azzal, hogy tisztában vagy a dologgal, könnyebb lesz új emberek felé nyitni, főleg, ha közelítenek feléd. Nem kell mindenkinek engedni, csak akiről úgy véled, nagyjából minden stimmel vele.