Rosszul vagyok a párom nélkül, ti hogy bírjátok ki azokat a napokat, amikor nem találkoztok?

és amikor nem volt előtte senkid? nehogymár 2 nap miatt összeomoljon a világ.

Azért nem kell mindig egymás seggében lenni... Az én párom egy évig külföldön dolgozott, háromhavonta találkoztunk kb. egy hétre. Na, akkor tényleg hiányzott... de ezt is kibírtam gond nélkül.

Együtt élünk, egymást ölelve alszunk alszunk el. :)

Én is nagyon nehezen bírom,ha elmegy-általában pár napokra.Folyton rá gondolok,és alig van étvágyam.Ilyenkor hasonló érzés,mintha elhagyott volna,pedig nem.Ő is beleőrül,és nehezen bírja,akárcsak én.Ilyenkor próbálom lefoglalni magamat-zenét hallgatok út közben,amikor ő nem jöhet velem,otthon olvasok,tévézek-bár ennél is fenn áll a veszélye hogy magamba süllyedjek-vagy elmegyek futni,és csak alvás előtt hagyok időt magamnak gondolkozni,miután már este felhívott és beszéltem vele.Így vészelem át azokat a napokat.Vagy amikor hosszabb időre elmegy,sűrűn hagy búcsúlevelet,amit reggel megtalálok.Utána viszem magammal mindenhová,néha ránézek, és azt őrizgetve erőt ad a találkozásig.Ez nálunk így megy... L