Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy tudnám elfelejteni? Kezdek betegesen viselkedni? Nagyon szeretem.
Sziasztok.
Nem tudom, ez mennyire tekinthető komoly problémának, szóval kérlek titeket, segitsetek.
Van egy fiú, akibe nagyon szerelmes vagyok már hosszú ideje, egyszerűen nem tudom elfelejteni. Nem tudom kitörölni az életemből. Majdnem minden nap beszéltünk facebookon, mivel messze lakik tőlem csak ott tudtunk beszélgetni. Amikor bevallottam neki, hogy szeretem, írta hogy ő csak barátként tekint rám. Ez jobban fájt, mintha valami bunkót irt volna. És azóta én szenvedek. A múltkor azon kaptam magam, hogy azon gondolkodtam, melyik módja lehet a leggyorsabb az öngyilkosságnak, illetve megvágtam magam, a karomat (direkt, körzővel). Sose csináltam még ilyet, eszem ágában se volt meghalni semmikor, de egyre többször vágom meg magam (de nem nagyon, csak nagyon kicsi sebeket). Ha a barátaimmal vagyok, egy kis időre elterelődnek a gondolataim, de csak nagyon rövid időre. Félek, hogy megint jön egy ilyen pillanat amikor mondjuk meglátok Róla meg a barátnőjéről egy képet, eszembe jut hogy mennyire hiányzik, és megint “bekattanok“. Próbáltam már megszakítani vele minden kapcsolatot, de ugyanilyen rossz volt. Kérlek Titeket, segitsetek. Szerintetek mit kéne tennem ? Amit leirtam, minden szó igaz, nem túlzok, szóval kérlek, ne írjato bunkó hozzászólásokat. Úgy gondolom, a korom nem szükséges, ám ha mégis, üzenetben leírom. Előre is köszönöm.
válasza:Az ember szereti azt hinni sok szerelmes ügyben, hogy ez most "nagy szerelem", "nem tudom elfelejteni", "nélküle nem tudok élni". De ezeket csak bemeséljük magunknak, hogy különleges legyen. Igazából ugyanúgy tudsz nélküle élni, ahogy eddig is, hiszen távol lakik, nem is ismered igazán, mert chatelni nem ugyanaz, mint ismerni egy embert.
Akivel életében legalább egyszer ne fordulna elő olyan eset, mikor úgy érzi "belehal" a szerelembe, akkor betegsége van, és nem képes érzelmekre, vagy nem érte el azt a kort, hogy szerelmes lehessen. Tehát a te eseted egyáltalán nem egyedülálló, sőt teljesen hétköznapi, nem kell úgy érezned, hogy belehalsz.
Lehet kicsit nyers, de ez az igazság, és muszáj ezt meglátnod, különben tönkreteszed magad egy butaság miatt.
válasza: válasza:Szerintem kérd pszichológus segítségét,mert egyedül nehéz lesz ezen túl jutni.
Esetleg valamivel kösd le magadat,sport vagy ilyenek
válasza:Vagdosod magad.
Te ezt,hogy ítéled meg?
Amúgy egyedül is lelehetne szokni róla,de gondolom így könnyebb lenne,nem?
válasza: válasza:Bár foley-nak bizonyos mértékig igaza van abban hogy tényleg eléggé drámai a helyzet viszont ennek a problémának a megoldását nem kizárólag pszichologustol várhatod :)
Igazából először meg kellene probálnod errol az egész dologról beszélni egy NAGYON bizalmas barátoddal/barátnőddel (itt a "bizalmas" alatt azt értettem hogy akiben tényleg teljes mértékig megbízol,régóta ismered esetleg már beszéltetek ilyen dolgokrol és ő is osztott meg ilyen dolgokat ) mert hidd el ... nagyon tud segíteni az ilyen beszélgetés , főleg ha tényleg olyannal beszéled meg aki tud benne segíteni és akire te magad is támaszkodnál .
A korod valóban nem szükséges ,ilyen helyzetek akármelyik korosztálynál előfordulhatnak viszont ha nem túlzottan baj a "fiú" életkorát elárulhatnád.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!