Szerelmes és horror történetek?

Kutyahűség

A következő kis történet nagymamám elbeszélése nélkül sose születhetett volna meg. 1942-ben, miután a Wehrmacht katonái sikeresen elfoglalták az akkori Szovjetunióhoz tartozó Ukrajna területét. Az egyik kis bányászfalu közelében található német helyőrség felől kósza hírek kezdtek szárnyra kélni, holmi farkasemberről. Az északi őrbodega környékén ugyanis megnőtt a torokvágásos halálesetek száma és összecsomósodva kitépett kutyaszőre.

A felsőbb körök se hagyhatták, hogy buta pletykák rettegésre késztessék a legkiválóbb katonák térdét, akiknek a torkolattűz előtt állni olyan hétköznapi szokás, mint másnak a reggeli teázás. Az ismeretlentől való félelem, mely a fizikai erőfölényt és az akaraterőt megcsonkít. És általában ilyenkor jön a hit, mely ezen misztikus dolgokat próbálja bepasszírozni a szürke „hétköznapokba”, de úgy, hogy akár a józan ész szabályait is felrúgja. Jelen esetben azonban azért szól a fohász több szájból is, hogy a megmagyarázhatatlan reális legyen, és persze, hogy ne őket vezényeljék ki oda. Így a következő két embert, akiket odarendeltek a legrosszabbra is felkészülve várták, miképp fognak az ellenséges ismeretlen erő martalékává válni, gyarapítván a „farkasember” trófeáinak számát.

Tehát őrködtek, mígnem egyszerre csak ágak és levelek keltette zörgés közepette egy óriási lompos kutya mászott elő a legközelebbi bokor árnyékából. Barátságosan, kissé cammogva közeledett feléjük. Mélyen ülő barna szeme okosan csillogott, miközben figyelte a két mulatságos kinézetű magas alakokat, melyek közül az egyik egy furcsa botot fog rá. Talán játszani fognak vele? Azonban mindhiába várta, hogy letegye, vagy eldobja. Végül az egyik lehajolt és mosolyogva intett a kutyának, hogy jöjjön oda hozzá. A baljában kenyérhéjat szorongatott. Az eb elfogadta a felajánlott falatot és hagyta, hogy cserébe megpaskolják a fejét. Ezalatt a másik elment a bodega oldalához cigizni és közben látszott, hogy a hófödte hegyvidéket kémleli. Egy újabb kenyér darabbal pitiztette a blökit, ám erre az éppen megforduló dohányzó katona eldobta a csikket, felkapta a puskáját és vasmagot eresztett a kutya szügyébe. A „kutya” erre enyhe szláv tájszólással szitkozódva elrohant. Azóta ez a kis mese él, mint helyi legenda továbbra is itt-ott néhány idősebb ember emlékezetében.

Ha horror ajánlom ezt a youtube csatornát: http://www.youtube.com/channel/UCIeX0PwnzwKt_I3Ir0w9wew/vide..

(Angol tudás is kell hozzá)