Az egyik legjobb fiú barátomat csúnyát visszautasították és zaklatások nyomására bunkó és "rossz fiú" volt a baráti találkozónkon, mit tehetnénk érte hogy újra a régi legyen? 18L

Akkor hagyd a fenébe. Értsd meg, hogy ez egy férfinál jellemfejlődési szakasz. A kedvességért nem jár punci, a tahóságért, nagyképűségért, ál-menőségért meg igen.

14 éves koromban kicsit pufi voltam, szemüveges és hülye cuccokban jártam iskolába. Nem is néztek rám a lányok. Egyik évben nőttem 20 centit, kontaktlencsét kezdtem hordani és az egyik lány barátommal vásároltam magamnak ruhákat. Elkezdtek barátnőim, szexuális kapcsolataim lenni.

Egyetem első két évében elég szegény voltam, utána elkezdtem dolgozni a kórházban ahol tanultam (Németország), eleinte csak egyszerű munkákat, illetve nagyon sokat voltam edzeni, úszni és könyvtárban, kisportolt, művelt és jómódú ember lettem, és az utolsó egyetemi évekre le sem lehetett vakarni rólam a fél évfolyamot, még homokosok is próbálkoztak (az egyik szerelmes volt belém)... az utolsó egyetemi bálon meg megismertem a feleségem, akivel 15 éve házasok vagyunk.

A nőknél aratott siker rohadtul a külsőségektől függ, a srác éppen most fedi el a normális énjét, hogy neki is jusson szex... ha te nem adsz neki pinust, akkor fogadd el, hogy bizony ő is szeretne magának!

A kérdésed szerint, ha egy fiú kiszemel mondjuk engemet akkor én nem utasíthatom vissza? Mi az, hogy igazságtalanul?

Kötelez engem valaki is arra, hogy magyarázzam a lépéseimet?

Miből van a barátod porcelánból? Neked kell a kis lelkét ápolgatnod. És ha annak a kislánynak más az elképzelése?

Ha a kérdésedben leírtakat komolyan veszed, nagyon butus vagy! Lány létedre hogy jutott ilyen az eszedbe? Sajnálod a fiút és akarsz tőle valamit?

Na! Megint lepontoznak a válaszomért. De akkor is ez a véleményem!

"Azt még hozzá kell tennem, hogy pont tegnap kért elnézést az érintett lánytól. (Akit megfogdosott)"

Akkor még gyakorolnia kell a bunkóskodást, h igazán sikeres legyen.

Igen 12 lepontozlak, mert nem értesz 2 fontos dolgot.

1.: Nem kosarat kapott, hanem az összejövetel után 3 héttel penderítette ki a szűrét, ami közel sem ugyanaz.

2.: Nem ismered a barátság fogalmát. Ki vegye észre, hogy segítségre van szüksége, ha nem a barátai?

A kérdezőnek pedig:

1.: Javasolnám a pszichológust. Azt, hogy a sárc menjen el hozzá, kizárt-nak tartom, de hogy találj valaki, jó esetben a saját ismerőseid körében, aki jártasabb a témában, és esetleg tudja, hogy mi adhatja meg ilyenkor a lökés.

2.: Próbáld valami közösségbe, társasági életbe belerángatni, azon kívül hogy beszélsz a fejével, hogy legalább nyitott legyen más emberekre. Legyenek emberek körülötte, akik elterelik a figyelmét :) Bár én ezt a magam kárán tanultam meg annó, és mikor más próbált így közösségbe rángatni neki nem jött össze, aztán 2 évvel később magam kezdtem keresni...

Ne haragudjatok, én nem tudom ezt a folyamatot pszichopathológiai esetnek aposztrofálni... tudjátok, milyen tartósan, sorozatosan visszautasítottnak lenni, miközben minden értelmes morális tanítás azt sugallja, hogy jó ember vagy, vagy legalábbis jó eszközökkel élsz? Ez egy nagyon nehéz kihívás az ember életében, amikor szembesül vele, hogy az élet nem nemes eszmék mentén szerveződik, hanem - különösen Magyarországon - aljas, erőszakos (lelki és fizikai értelemben), taktikázó, számító és kegyetlen. Hányszor találkozunk olyannal, hogy valaki rosszul érzi magát azért, mert visszautasított egy csúnya kérőt? Nem túl gyakran, ugye? Pedig egyszerűen arról van szó, hogy az ilyen kedves, jószívű kamaszok így vesztik el a hitüket az emberi jóságban. Nem fognak bízni, hinni a szeretetben és bizalomban, tárgyiasítják a testi szerelmet, stb. Mindezt miért? Mert nem célravezető.

Egy 19 éves srácnak a fő cél a szex. A lányok pedig szomorú, de sajnos a szemétséget szeretik egy bizonyos életkor és IQ alatt.