Hogyan rendezzem magamban ezt a helyzetet?

Egy évvel ezelőtt randiztam egy sráccal. Őrületesen belészerettem. Ő az első férfi, akivel randiztam, csókolóztam, akit szerettem. Tökéletes lett volna számomra, de ő pár randi után azt mondta, hogy a távolságot nem bírja, legyen vége. Abban maradtunk, hogy szeptembertől ha jónak látjuk megpróbáljuk újra, amikor már közelebb lakok. Időközben msn-en beszélgettünk, haverkodtunk. De semmi több. A hétvégét "együttöltöttük" egy rendezvényen, és ő egész hétvégén nem foglalkozott velem egyáltalán. Került engem, ha ránéztem, elfordította a fejét, ha kérdeztem valamit, tőmondatban válaszolt, mufurc volt, úgy elment, hogy el sem köszönt. Egy másik srác, viszont nyomult ezerrel. Tegnap este mi még elmentünk külön is sétálni. És hát elcsattant pár csók. Jól éreztem magam vele. Hihetetlenül aranyos, kedves, és annyira jó volt hozzábújni. De közben állandóan azon járt az eszem, hogy ő az exem haverja, és meg fogja tudni az exem, hogy mi történt, nagyon pipa lesz, és talán ez a srác is megharagszik rám, mert azt hiszi, hogy az egész baráti társaságon végig akarok menni. Pedig nem. Másrészt meg úgy érzem, mintha megcsaltam volna a volt barátomat. Pedig hülyeség, hiszen igazán együtt sem voltunk, meg most sem igazán érdeklem. Helyes a volt barátom haverjával viszonyt folytatni? Nem jó barátok, inkább csak ismerősök. De mégis. Lesz ebből később veszekedés?

Előre is köszönöm a válaszokat!