Ha elmondanám neki az érzéseimet, tényleg lealacsonyítanám magam?

Sziasztok!

Van egy srác, az életemben, jelenleg fülig szerelmes vagyok belé. Nincs túl sok tapasztalatom, de úgy érzem, kihasznál, meg egyébként mindenki azt mondja, jobbat érdemlek. Mindenhogyan ő az első, sosem volt még előtte barátom. Nyáron sokszor jártunk össze, és ő kezdeményezett, megcsókolt. Ezek ottalvós összejövetelek voltak, és mindig kérte, hogy aludjunk együtt. Kértem, hogy lassítsunk, ez nekem gyors, és amúgy meg zavart, hogy körülöttünk vannak 4-en 5-en. Szóval csak smároltunk, meg maximum a felsőmet vettem le. Azt mondta, hogy szeret, és milyen jó volt hallani... Mondta, hogy mindig hiányzom neki, és kellek neki. Aztán meg el akartam hívni találkozni, mire azt mondta, maradjunk barátok, mert olyan hülyén érzi magát. Semmi egyéb magyarázat, nem keresett többet, és magamba zuhantam, mert amúgy sincs túl sok önbizalmam, de úgy gondoltam/om, hogy az én hibám. 2 hónap után egy hasonló összejövetelen odajött hozzám, hogy mindig rám gondol, és szeret. Megcsókolt, és megint teljesen normális volt, még suliba is elkísért. A következő bulin totál részegen előttem taperolt más lányokat, még bókolt is nekik... Akkor sírtam, ezt elmondták neki, és nem is keres. Nem kér bocsánatot. Facebookon lájkolgatja a képeimet. Ha legközelebb összefutnánk egy hasonló bulin (mert a barátaim nagy része ott van... Őket nem akarom elveszíteni), és elmondanám neki, hogy mennyire szeretem, és mennyire meg tud bántani, ha ilyen, meg hogy komolyan gondolom vele, akkor megaláznám magam?