Hol/hogyan találhatnék magamnak barátnőt? 17/F

Az az igazság, hogy meg nem volt barátnőm, és beszélgetni sem nagyon szoktam lányokkal, meg ha beszélek is akkor is, ha nem vagyok felszabadult, ami ritka, akkor a szemébe se nagyon nézek, nemhogy meg vicces is legyek.. Bulizni nem voltam meg soha, szeretnék,de ha oda kerül a sor akkor is meggondolom magam, azokkal az érvekkel hogy úgyse lesz jó meg úgysem fogok beszélni mint a suliban.. Ott is csak magamba vagyok, barátaim sincsenek, csak ilyen àlhaver akik kihasználják, akár pénzzel. Meg van néhány ismerősöm akik járnak bulizni, csak ők akkor nem mennek mikor nekem van kedvem, vagy akkor van pénzük mikor nekem meg nincs kedvem.. Meg nálunk a bulizni is azt jelenti hogy isznak.. Én meg nem vagyok az ivós típus. Pedig lehet ha innék akkor felszabadulnék es lenne önbizalmam. Másik lehetőség a suli, de ott nem bírom az osztály társakat, így végig ülök a padban és nézek ki a fejemből. A folyosón járkálni és nezelődni egyedül nem valami szerencsés.. Azért nem beszélgetek az osztály tarsakkal mert már úgy érzem felesleges erőltetni úgyis az a vége hogy belemkötnek, vagy kicsùfolnak, vagy beégetnek valahogyan, vagy ha mind ketten vagy akár többen jól érezzük együtt magunkat akkor átmegy dominálásba, és odalegyintenek vagy valami, és én utálom, ha ütögetnek.. Van olyan lány az osztályban aki tetszik és 9-be még beszélgettem is vele, meg érdeklődött hogy mi a baj amikor rossz kedvű voltam, vagy h cigizek-e. Aztán ő beszélget meég máig is a kis klikkjével az osztályban. Mondjuk egy két hetente odaszól h hol voltam vagy valami, de semmi különös, csak néha észreveszem h néz.. De 9. Végén nagyon röhögött a barátnőjével es a barátnője nevetve mondta nekem h rajtam nevet... Ami valljuk be nm esett jól.. Én csak rantottam egyet a vállamon. Megpróbálok majd többet beszélgetni a suliban, vagy bárhol is, csak nem sok önbizalmam van a sok szemétkedes miatt..meg anyám itthon is rajtam tölti ki a munkahelyen vagy máshol szerzett feszültséget.. Ezért nincs kedvem semmihez, mert megmondja h ő nem tud azzal dicsekedni h én jól tanulok.. Én azt hittem egy szülőnek az a fontos, hogy boldognak lássa a gyerekét és nem az h dicsekedhessen vele... Próbálok én tanulni csak sokszor elrontom meg a legkönnyebbet is. Jó most nem ezen van a hangsúly, de ez is beleszól a kozerzetembe.. Jó mondjuk anyám egyedül nevel szóval egy kicsit megértem..

Ennyit szerettem volna leírni, és hogy akkor hogyan szerezzek barátnőt, meg h min változtassak, h jobb legyen az életem? Aki privátot akár írni az szóljon mert rossz a gmail, és csinálok egy újat. Bocsánat a megfogalmazásért csak telefonról írok. :)