Nem tudom, hogy szerelmes vagyok-e. Mit kéne tennem?

A baráti körömben van egy lány, akihez abszolút barátként viszonyultam mindig (eddig úgy éreztem, hogy a saját nememhez vonzódom, de nagyon nem akartam. (Talán ettől változtam meg, vagy ez az érzés csalóka lehet?)), de mostanában valahogy másként gondolok rá, olyan, mintha szerelmes lennék, de nem vagyok biztos benne. Ugye köszönésnél mindig puszit adunk egymásnak a többiekkel, és vele valamiért jobb (a többiek is lányok), sokszor öleltük meg egymást régen csak úgy, de ez most megint más értelmet nyert, valahogy sokkal jobb, mint eddig, és jobb, mint másokkal. Néha fantáziálok is vele.

Nem szeretem, amikor más fiúkról beszél, és azt sem, amikor más fiúkkal van, pedig tudom, hogy igazából nincs közöm a kapcsolataihoz, mégis rossz érzés. Ez lenne a féltékenység?

Viszont! Nem akarom elrontani a dolgokat, sem a barátságunkat (mivel nagyon jóban vagyunk), sem a baráti körben nem akarok feszültséget, mert ugye „házi nyúlra nem lövünk” (egy pár példát hallottam már, miért ne)

Beszélgettem vele erről-arról, és szerintem sejti, hogy mit érzek/érezhetek, de ő tuti, hogy nem fog lépni, nekem meg még nincs ilyen téren tapasztalatom sem, nem is merek, és lehet, hogy nem is lenne jó ötlet.

A fő kérdésem, hogy kellene, hogy tegyek-e egyáltalán valamit?

17/F