Más is van így rajtam kívül, hogy hazugság nélkül nem tud teljes életet élni? (folytatás lent)

Eddigi életem során, ha megakartam szerezni egy nőt, hazudnom kellett, mert máskülönben esélyem sem lett volna nála. Önhibámon kívül olyan életetet éltem, illetve olyan gyerekkorom volt, amit senki sem tudna megérteni, és ha elmesélném valakinek, egyből vége lenne mindennek. Idáig úgy viszonyultam minden nőhöz, hogy még csak véletlenül se legyenek komolyak az érzéseim irántuk, mert tudtam, hogy a hazugság előbb utóbb kiderül és csak fájdalmasabb lenne a válás, de aztán még is csak megtört a jég. Pár hónapja megismertem egy lányt, akit nagyon megszerettem, így hát nem tudtam hazudni neki, ezért bevallotam mindent, őszíntén, de ettől neki megváltozott a véleménye rólam és már nem tekintett rám úgy, mint amikor még nem tudott rólam semmit. Eldobott magától, megszakított velem minden kapcsolatot. Nem tudom mit tegyek, mert ha újra találok egy valamire való, értékesebb nőt, akivel eltudnám képzelni az életem, de a múltam folyamatosan kísért és a hazugság úgy is kiderül, ha pedig igazat mondok azzal sem megyek semmire.

Ne olyanokra gondoljatok, hogy gyilkosságot követtem el, vagy loptam, vagy valami hasonló. Semmi ilyesmit nem követtem el, teljesen másról van szó, de túlságosan is sötét múltal rendelkezem, azóta pedig már teljesen megváltoztam, új életet kezdtem. A régi ismerőseimmel is megszakítottam a kapcsolatot, töröltem mindenkit az életemből, aki emlékeztetne a múltamra.

20/F