Ez most beteg dolog?

Nem feltétlen, csak ennek különösebben előnye se kell hogy legyen, attól függetlenül hogy ilyenkor jól érzed magad.

És később a kapcsolatok sokat számíthatnak. Persze anélkül is meg lehet lenni, szóval élhetsz teljesen normális életet így is,

Egy éve én is teljesen ilyen voltam (most 17 vagyok). Ha nem volt meg a napi x óra egyedüllétem, akkor az életkedvem a béka segge alatt volt. Én is teljesen elvagyok egyedül, gondolkodom, csomó mindenre rájövök, hogy mit hogyan, stb..

Most már egy kicsit jobban vágyom a társaságra, mert sok új embert ismertem meg, akiket nagyon szeretek, a családommal is jobban kijövök, és úgy általában vidámabb vagyok, de még mindig szeretem, ha néhány órára egyedül maradok. Szerintem neked is változni fog ez, de ha nem, akkor se nagy baj, semmiről se fogsz lemaradni, vagy ilyesmi. Te ilyen vagy, és kész. Nem mindenki egyforma, és ezt a többi embernek is el kell fogadnia.