Szerintetek egy meleg vagy hetero srácot könnyebb alkalmi jelleggel ágyba vinni?

A legutóbbival így melegként teljesen egyetértek.

A kérdés ezek után az, hogy ha több helyen vállalni tudom magam, illetve ha lesz egy igazi szerelmem, akkor könnyebben állom-e meg az alkalmizást.

Ebben bízom én is.

De mi lesz addig. A legtöbb alkalmi kalandomat megbántam. Sokszor jobban jártam volna azzal is, ha itthon maradok felnőtt filmet nézek és... Azzal meg szinte mindig, ha értelmes elfoglaltságot keresek helyette.

De ha ezt tudom, akkor mégis miért nem tudom megállni?

26 éves vagyok.

Egészen tökéletes, pontosabban egészen hozzámvaló pasit találni nehéz. Ezért sokszor lejjebb adom a mércét. Néha túlságosan is. Aztán a dolog után higgadtabb állapotban újra megnézem a srácot vagy visszagondolok rá és nem értem, hogy miért mentem bele vele. És hiába jó egy pasi, ha nem illünk össze.

Néha a körülmények tekintetében kerül le a mérce, azt is meg szoktam bánni.

És előfordult, hogy más fontosabb vagy hasznosabb programra nem mentem el vagy csak felkészületlenül vagy késve mentem kaland miatt, azt is megbántam.

Vallásos vagyok. Magamat, mint meleg srácot már vallásosként is elfogadtam. Azt is elfogadta a vallásos énem, hogy melegként "muszáj" lesz együtt élnem egy pasival, hiszen magányos lenni nem akarok, nővel meg nem megy az együtt élés párként. Persze normális és hűséges kapcsolatról van szó.

De az alkalmi kalandokat, főleg az igénytelenebbeket, már tényleg nem tudom, és talán nem is akarom, elfogadtatni a vallásos énemmel.

Ezek miatt bánom meg a kalandokat, és félek a fertőzéstől, akkor is, ha védekezünk.