Hol a határ próbálkozás, illetve kitartó próbálkozás (mert ugye elsőre úgyis zsigerből megy az elutasítás a lányok részéről általában) és a molesztálás között?

Na akkor felhozok 1-2 példát:

van egy srác, akivel csak neten tudok beszélgetni. Egyfolytában olyanokat ír, hogy "nem baj, hogy (mittudomén mit) szoktál csinálni. Nagyon szép vagy, kedves vagy, mizu csinike, olyan aranyos vagy, kár hogy nem vagy idősebb jól bánnék veled." De ezt NAPI SZINTEN és már megőrít, de én nem szólok be neki, pedig már tényleg unom minek legyek bunkó,de akkor is zavaró.

Aztán van, aki elmer hívni. Kerek perec megkérdezi és kész. Ha igent mondok örül, ha nem sikerül elmennem szomorú és megkérdezi miért nem, és ennyiben hagyja, nem zaklat ezzel egyfolytában.

Szóval a lényeg, hogy merj te kezdeményezni, de ne az idióta szövegekkel, azokat csak azok használják, akik nem tudnak maguktól egy normális randit kérni.(Most is kaptam ITT egy üzit, hogy mit csinálna velem, mondja pedig élveznéd cica.agybajt kapok az ilyentől.) Kérj csak simán egy talit, és ha nem lenne jó az időpont vagy akármi, ne zaklasd utána... Nem kell nagyon túl bonyolítani.