Nagyon magányos vagyok, mihez kezdjek?

ha nem volt még barátod, akkor hogy vesztetted el, nekem ez furcsa

ha szereznél barátokat megtanulnád értékelni, hogy lehetsz fontos nekik, és fordítva

Szerintem ne így közelítsd meg, hogy mi szükségük lenne rád. A barátság, ismertség nem ezen alapszik.

Kezdetben pedig nem is az lényeg, hogy a társaság közepévé váljon az ember, sőt a későbbiekben sem lényeg. Ami a lényeg, hogy jól érezd magad velük; az a társaság lesz ideális ahol így érzel.

Ami a beszédet illeti, az is alakulni fog valamelyest, de szerintem manapság egyre inkább jellemző, hogy mozog ugyan az ember szája, de éppen nem mond vele semmit.

Nem titok, én is abba a kategóriába tartozom aki feleslegesen nem beszél. Azonban ha előjön alkalomadtán egy olyan téma, ami tényleg érdekel illetve jártas vagyok benne, onnantól kezdve nem nehéz beszélni róla, kérdezni ezzel kapcsolatban.

Ha van még ilyen mélyebb régi baráti kapcsolatod akkor érdemes felvenni a fonalat és kapcsolatba lépni velük, de ugyan ilyen érdemes lehet újakat is kialakítani, kevésbé mélyeket eleinte, haverokat szerezni, régi kapcsolatok kapcsolatait..

Huha, a szavaidbol ugy veszem ki, hogy itt a sima maganyossagnal picivel tobbrol van szo... ugy tunik, nem igazan vagy kibekulve onmagaddal, nem tartod magad tul sokra.

Fejben, gondolatokban kellene kicsit rendet raknod, el kellene fogadnod magad, es lassan fel kellene dolgoznod, hogy az elozo kapcsolatodnak vege, le kell zarnod magadban (mar ha nincs ra esely, hogy helyre lehessen hozni). Aztan nyitnod kellene a vilag fele, eljarni otthonrol, korbenezni a vilagban, megtalalni a lehetosegeket, baratkozni, ismerkedni, uj emberek koze jarni es eszrevenni a lehetosegeket az eletben!

26/F