Szégyelljem magam az érzéseim miatt?

Remeg mindenem, ha csak meglátom. Folyton azon töprengek, hol futhatnánk össze, milyen ürüggyel beszélhetnénk. Látom rajta, hogy tetszem neki és ez még jobban feltüzel. Ez a kellemes oldala.

A szégyellnivaló benne, hogy mindketten házas emberek vagyunk, ennek ellenére érzem, amit érzek. Fogalmam sincs, hogy történt, csak megtörtént. Annak ellenére, hogy egyikőnk sem szabad, érezhető a vonzódás. Nagyon bánt ez az egész, mert tudom, hogy ha kezdeményezne, nem tudnék nemet mondani. Legalább is úgy érzem, hogy gyenge lennék hozzá. Itthon iszonyat lelkiismeret furdalásom van a férjem miatt, de sokszor azt hiszem, hogy ez az én akaratlan bosszúm azért, amit ő tett velem az elmúlt két évben (teljesen elfordult tőlem szexuális értelemben, sokszor lelkileg is, csak én pedáloztam, most pedig már hiába erőlködne, nekem nem megy).