Ez a szerelem? (bővebben lent)

Felnézek rá, mint emberre. Bírom, hogy olyan nyitott és közvetlen az emberekkel. Alig várom, hogy találkozhassunk, hogy elmeséljem mi történt velem.

Felderülök, ha meglátom.

Mostanában már zavarban vagyok a jelenlétében. Egyszer el is pirultam (pedig nem jellemző rám annyira)

Folyamatosan lesegetem facebookon. Megnézem ki az, akivel új ismeretséget kötött. Zavar, ha mással beszélget. Akkor inkább csak csöndben vagyok.

Vagy csak szimplán kedvelem ezt az illetőt?

Tudni kell rólam, hogy elég kemény időszak mögött állok, be voltam "gubózva", depresszió stb előjöttek nálam rendesen.

Elég antiszociális voltam..és lehet csak szimplán jól esik, hogy valaki kicsit nyit felém?

Direkt nem írtam kort, hasonlókat, általánosságban kíváncsi lennék ezek alapján a véleményekre:)