Ti is érzitek úgy néha, hogy elmegy a fiatalságotok úgy, hogy semmi érdekes nem történik? :S

Én nem akarok bulizni, lerészegedni, szétesni meg ilyenek, és nem fogom később sem bánni, hogy ez kimaradt... Nagyon meg kéne változni hozzá a személyiségemnek, az meg nem valószínű, hogy meg fog történni. Engem más érdekel, nyugisabb, esetleg unalmasabb dolgok, én azzal foglalkozom. A fiatalságomat meg a jövőm építésére szentelem, persze nem végletesen, mellette kikapcsolódom is.

Szerintem a legnagyobb hülyeség amit tehetsz, ha drogozni kezdesz.. lehet béna vagyok, de nekem nincsenek nemtudom milyen élményeim, de nem is vágyok ilyesfélére.Amúgy ha egy normális csajjal szeretnél összejönni, nem biztos hogy imponálna neki ha ilyen vagy, lehet nem is állna veled szóba emiatt, vagy pont ezért tartana tőled. Amúgy igen, szoktam így érezni magam, de hamar feltalálom magam. Keress egy hobbit, ismerkedj:) 16/l.

Én 15 éves voltam, mikor összejöttem az első barátommal, 5 évig voltam vele. Ez idő alatt nagyon sok koncertre jártunk, sokszor az ország másik felére. Voltak közös hobbijaink, nekem mindig voltak olyan korszakaim amikor valami lekötött (pl. én is animéztem, MMO-ztam, webdesignt tanulgattam, rajzoltam, írtam). Mellette voltak hétvégente a bulik, egyetemen is mondhatni sokat ittam. Most vagyok 23, és mérséklődött ez elég rendesen. Nincs már kedvem másnap fájó fejjel ébredni, elkölteni a pénzemet piára, elég egy kisebb mennyiség, amitől még éppen becsiccsenek. Sokkal jobban vágyok a tartalmasabb baráti beszélgetésekre, programokra. Nem tesznek már boldoggá a bulik. És ez nem azt jelenti, hogy nem élek, és unatkozok, vagy unalmas vagyok! A több, mint egy év füvezést is megbántam, és búcsút intettem azoknak is, akik csak így tudnak kikapcsolódni. Az a közösség lehúzott, motiválatlan fiatalok voltak akikkel toltam, és enélkül nem élveztek semmit. Sajnos az előző barátom egy sétára sem jött el velem, mert anélkül minden unalmas volt számára. Engem sokkal jobban izgat már az, hogy a karrierem jó irányba halad, és olyan munkám lehet lassan, ami az önmegvalósítást jelenti számomra, és olyan emberek között dolgozhatok, akik hasonló érdeklődésűek. Edzek rendszeresen mellette, folyamatosan vannak céljaim. Ha van célod, amiért küzdesz, és pozitív élmények érnek, akkor érzed hogy élsz, szerintem. Nagyon sok fiatalnak az az "élés", ha szétesik, meg sokat iszik, de ez egy rossz alternatíva szerintem, bár már én is átéltem. Én azt ajánlom, éld meg ezeket is, de nem ettől lesz valaki nagyon tapasztalt, vagy menő. Keress olyan érdeklődési területet, amiben jó vagy, amiért élni akarsz, és dolgozz az életminőséged javításán, ebből lesznek új élményeid. Akik beleragadnak ebbe a csak bulizásba, és emellett semmi motivációjuk nincs, vagy elfoglaltságuk, unatkoznak, nem tudnak magukkal mit kezdeni, lehet hogy most nagyon menők. De hosszútávon nem ez a boldogság és az "élés" titka. Amúgy nem okoskodásnak szántam, van egy húgom, aki szintén ennek a tizenéves generációnak a tagja, illetve van összeköttetésem ezzel a korosztállyal is, és nagyon elkeserítő az értékrendjük, életszemléletük.