Nektek is jól esne most egy ölelés is már?

Annyira rossz egyedül. Ha csak itt lenne egy lány és megölelhetném már attól is jobban érezném magam, de most nincs senki sem mellette, teljesen egyedül vagyok és igazából sosem volt még barátnőm sem. Nem tudom máshol kiadni, ami legbelül nyomaszt, mindenki előtt teszem a kemény nagy fiút, akin nem fog senki és semmi támadása sem, de ez nem igaz, mert belül sebezhető, érzékeny vagyok. Érzelmes fiú vagyok és tudom, hogy nyálasan hangzik, amiket írok, tudom, hogy sokan lehomároznak vagy épp lehordanak mindenfélének.

Nem vagyok egy szent sem, szóval nem kell sajnálni, de olyan rossz annyi szép párt látni, míg nekem nincs senkim, nincs kit ölelnem, csókolnom, nem érzem a szereteté és én sem tudok viszont szeretni és ez nagyon fáj. Nem tudom meddig bírom még egyedül. Minden nap remélek, hogy megtalálom ezt a lányt, de egyre jobban látom, hogy akik igazán értékesek, mind párkapcsolatban élnek már több éve. Csak a ribik vannak, akiken már átment a fél város. Így hát szomorúan járom Debrecen utcáit, hátha megtalálom valahol Őt.

21/F