Több a szép csaj, mint a helyes fiú szerintem. Ti mit gondoltok erről?

Nem a külsőség számít. Hiába szép egy nő ha belül üres, unintelligens, empátia nélküli, hiányzik belőle a gyengédség, lustika,csak magával és a külsejével törődik, Milyen anya és feleség lesz belőle? Sajnálom a fiúkat ha szépek ha "csúnyák" ha egy ilyen leánykával esnek szerelembe.

Baromi egyszerű a válasz. A nőknek olyan elképesztő igényeik vannak a férfiak külsejével kapcsolatban, hogy egy iskolából max hármat tartanak helyesnek. A többi (amúgy normálisan kinézőt) meg rondának.

Sajnos nem igaz, mert a nők többsége smink nélkül sem tud úgy kinézni, mint a férfiak. Csak a r*banckodás a trendi, ezért igénytelenül is öltöznek, nem úgy, ahogy az utcára való. És akkor mennyi műnő van? Szilikonból van még az is, amiről nem gondolnád. Ezek szép csajok? Hahó! A természetesség hol marad?

ڜ

Bírom ezeket az általánosításokat, rossz helyen jártok vagy csak nem veszitek észre az értéket. Megmondom nektek lehet hogy egy normális férfi nem, de rengeteg fiúról messziről ordít hogy kétszer annyi időt tölt a tükör előtt, mint én, felhúz valami feszülős lányos színű dolgot pálcika testére, és menőzik megállás nélkül. A haverjainak akar megfelelni, miközben cseszegeti a nála gyengébbnek bizonytalanabbnak tűnő embereket. Na kérdem én, ha egy iskola ilyenekkel van tele, akkor mit lehet rajtuk szeretni? Pontosan ők valók az 25 kg alapozós arcú kis p*csáknak, akiknek 5 km-ről érződik a parfümillata, és úgy el vannak telve maguktól, hogy az már érhetetlen. Most jöhettek kedves fiúk és férfiak lecseszni, hogy mi az hogy válogatós vagyok, és nem vagyok hajlandó felnézni ilyen felszínes díszb*zikra. Szerintem igazam van, arról meg nem tehetek hogy ilyenekkel van tele a suli. ÉS még mielőtt jönne az, hogy "ugyan már biztos nem, csak te nem veszed észre" Hát ez van, ennyi erővel engem se vesznek észre mert én suliban visszahúzódó vagyok, ez van. Nem sokan ismernek, mert sulin belül nehezen tudok megnyílni, így csak én tudom magamról milyen vagyok. De eredeti témához visszatérve, nem mindig minden azon múlik mennyire vagy helyes, én pl sokkal többre értékelem azt hogy mennyire jövünk ki egymással. Ha beszélgetés közbe kényelmetlenül érzem magam, akkor van baj. Meg mindennek többféle rétegződése van: valakire csak haverként tekintek, valakire nem, de ez már abszolút azon múlik, hogy mennyire mélyen beszélgetünk, hogy mennyit árulok el magamról, hogy mennyire bízok valakiben. Mert nem vagyok híve a felszínes járásoknak amik két hónap múlva véget érnek, nekem többet jelent az egész, mélyebb érzelmeken kell hogy alapuljon, és nem érhet véget valami apró hülyeség miatt. Na most megint belementem valami mélyebb dologba... nem baj, ez már így marad, lehet velem egyetérteni, vagy nem, engem nem túlzottan érdekel, tartom a véleményem.