Higgyem el, hogy nem féltékeny?

A barátom nagyon "tudatosan nem féltékeny", az elvei szerint a bizalom az alapja az egésznek stb...ti is ismeritek a magyarázatot. Én is egyetértek vele, de én nehezebb eset vagyok és néha féltékenykedek..Tegnap egy srác útbaigazítást kért tőlem, és mára meghívott egy italra, számot is cseréltünk. Persze elmeséltem a barátomnak, aki elég ingerülten kérdezgette, hogy hogy lehetek ilyen naiv, hogy elhiszem, hogy nem akar tőlem semmit. (Engem tényleg egyáltalán nem érdekel a srác úgy.) Aztán viszont írt egy sms-t, hogy menjek nyugodtan, az egy jó hely, ahová mennénk, esetleg hívjam el G-t, egy közös ismerősünket is. (A barátom nincs a városban.) Én gyűlölném, ha ő elmenne egy ilyen helyzetben, de ő ezek szerint nem. Szerintetek? Tapintatlanság lenne?