Ez nagyképűség, vagy normális?

Szóval próbáltam az utóbbi pár évben ismerkedni, neten is, meg így imitt-amott, és azt tapasztaltam, hogy azért nem kellenek nekem a fiúk, mert nem vagyok képes felnézni rájuk... Mert amúgy szinte mindegyiknek csak azért kellettem volna, mert bele tudtak rakni engem a "rendes lány"-skatulyába, és jöttek azzal, hogy végre találtak egy lányt, aki kedves is, okos (ezt abból szűrték le,hogy egyetemre járok) is, jól is néz ki, nem cigizik... Na de ettől is KIAKADOK, mikor valaki ennyire felületes és szűklátókörű, hogy zsigerből utálja a cigizős/piálós/bulizós embereket, és ettől az a benyomásom az illetőről, hogy az intelligenciája meg a világképének a fejlettsége alulmarad az enyémhez képest, és ez ellehetetlenít mindent :( Egyszerűen primitívnek látom az ilyesmi embereket, de emiatt meg bűntudatom van :( Meg a sablonos dolgokat is utálom, de most erre nem is tudom, milyen példát hozzak fel... Meg azt is szoktam tapasztalni, hogy szellemileg abszolút nem vagyunk összhangban (ezt most nem úgy értem, hogy enyém jobb, övé meg rosszabb, egyszerűen csak Más), de amikor ezt mondom nekik, nem bírják felfogni, nem értik, hogy mit jelent egy hullámhosszon lenni valakivel, és emiatt is csak primitívnek látom őket, és emiatt meg megint bűntudatom van, hogy nagyképű vagyok, pedig amúgy meg úgy általánosságban nézve nincs is semmi önbizalmam, teszetosza kis félénk lúzer vagyok, magamat se értem... :( Nem tudom, hogy ez normális-e, vagy mi van velem... Mi a véleményetek?

20/L