Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Egyéb kérdések » Én reagálom túl az ilyen...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Én reagálom túl az ilyen "szerelmi bánatokat", vagy másnál is így játszódik ez le?

Figyelt kérdés

Már 1 éve és 3 hónapja tart,rohamokban jelentkezik.Nem voltam eggyütt soha az illetővel,szóval nem a szakítás miatt van,hanem azért mert egy esélyt sem kapok/kaptam/nem is fogok :( :S

Tőlem idősebb pasasról van szó,ami nem lenne gond,mert a szerelemben nincs korhatár.Csakhogy van párja,én meg beledöglök a féltékenységbe.

Lehet hogy már sok amit én csinálok.Példa rá ezek:

Szorongattam már kést a kezemben:S

Volt olyan hogyha rágondoltam sírógörcsöt kaptam(ez úgy 5 percenként történt).

Több héten át éjszakánként 100-as zsepi fogyasztás.

Hangulatom üti a minusz egymilliárdot ha a párjára gondolok.

Naponta sokszor van a szemem előtt az a gondolat,hogy most nem tiltakoznék hogyha meghalhatnák,mert semmi értelme nincs az életemnek,nélküle nem érek semmit.

Nyáron egy találkozáson mikor megláttam nem kaptam levegőt,és le kellett ülnöm annyira rosszul lettem(ez így viccesen hangzik,de abban a pillanatban nem volt az.:)

Ő a legfontosabb nekem,ölni tudnák érte,és akárkit feláldoznák ha megkaphatnám.

Nagyon-nagy őrületbe keveredtem.

Megpróbáltok segíteni nekem?


2011. ápr. 25. 21:43
 1/6 anonim ***** válasza:

Menj orvoshoz... az ilyen emberekből lesznek azok, akik megölik a "szerelmük", vagy a párjukat féltékenységből. Komolyan nem vagy komplett, csinálj magaddal valamit.

És ezt abszolút nem bántásból, vagy szemétkedésből írtam.

Én voltam már rohadt szerelmes, bőgtem is miatta, be voltam fordulva, de azért ez túlzás...

19/L

2011. ápr. 25. 21:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 A kérdező kommentje:

Köszi a választ!

Annyira ismerem magamat hogy nem ölném meg Őt,esetleg a barátnőjét,ha elborul az agyam...csak viccelek.:)

Tisztában vagyok vele hogy szerelmes az általa kiválasztott nőbe,tiszeletben tartom.Az a legfontosabb nekem hogy Őt boldognak lássam.Nem számít hogy kivel,vagy hogyan.Talált valakit aki megbecsüli,és úgy szereti talán ahogy nekem kellene.Remélem úgy látja ŐT ahogy most én:(

Magamba folytok mindent,senki nem tud erről.A késes esetnél is visszatartottam magamat,mert tudtam hogy valaki engem is fog szeretni,és hiányoznák valakinek.Mosolygok mégha nagyon fáj is.

orvoshoz meg tuti nem megyek,mert páros lábbal rúgna ki szerintem,hogy ne találgassak má'én.

2011. ápr. 25. 21:55
 3/6 anonim ***** válasza:

én is pont ilyeneket csinálok, mint te. :/

19/L

2011. ápr. 25. 21:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:

Meg kell élni szerelmi bánatokat is, és az is igaz, hogy ez mindenkinél más intenzitású.... De ha ilyeneket csináltok 19 évesen, az tényleg nincs rendben. Őszintén mondom, hogy kérjetek segítséget szakembertől, mert ebből még durva dolog lehet. Az ember szerelmes, sokszor sír, csalódik, szeret-gyűlöl, vágyakozik, boldog-szomorú, befordul, haragszik szóval tényleg sok minden lehet benne, de vagy egy pont, amikor már túl megy a normális határán...

A másik gondolatom ezzel kapcsolatban az, hogy bár minden embernek a saját problémája a legnagyobb, mégis azt mondom, hogy vannak azért ennél sokkal súlyosabb gondok is. Ezt azért mondom, mert én is volt, hogy belemélyedtem az önsajnálatba, és a sírásba bizonyos dolgok miatt, de mindig volt valami, ami kirángatott. egy pl. az ismerősömnek meghalt a pár napos kisbabája...Ezek után már nem volt képem a saját kis problémám miatt sírni, és megértettem, hogy mi az igazi szörnyűség.

Kitartást lányok, kérjetek segítséget, ha egyedül nem tudtok kimászni ebből a helyzetből, de ez így nincs rendjén!!!

23/n

2011. ápr. 25. 23:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 A kérdező kommentje:

Köszönöm az utolsó kettő választ is:)

Persze,nagyon jól tudom hogy valaki örülne annak,hogyha ez lenne a legnagyobb gondja hogy nem lehet együtt a szerelmével.A elgborzasztóbb az az,hogy a családom,és a körülöttem lévő emberek,barátok nem fogják fel mit érzek.Senkivel nem tudom ezt igazán megbeszélni,mert lenéznek az miatt hogy így gondolkozom.Mert hogy csak plátói volt,és lesz is ez a szerelem,nem volt semmi köztünk,amiért ilyen érzések tombolhatnának bennem.1 éve és 3 hónapja próbálom elfelejteni Őt de képtelen vagyok rá.Nem áll mellettem senki,aki átérezné ezt,és nem mindig csak azzal jönne,hogy majd lesz másik férfi az életemben,mert hogy milyen fiatal vagyok...azt még nem írtam 15-20 között vagyok én is.

2011. ápr. 26. 15:03
 6/6 anonim ***** válasza:
én nagyon megértem mert én is ebben vagyok és nehezen tudom elviselni a fájdalmat és csak az segit,hogy istenhez fordulok imában!különben már nem élnék
2011. ápr. 27. 20:11
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!