Normális, ha 18 éves lányként buli és barátnők, pia helyett egy férjről és gyermekekről álmodozom?

Elmondhatatlanul várom már a pillanatot,hogy legyen egy szerető férjem és családom.Nincsenek barátaim,nem bulizom és nem iszom,egyszerűen nem köt le semmi a családalapítást és a tanulást kivéve.Még az iskolát is képes lennék ott hagyni egy normális férfiért és babáért.

A legtöbb lány az én koromban (ahogy észrevettem),menekül az elkötelezettség elől és mindent megtesz,hogy élvezhesse az életet,amíg lehet.Véleményem szerint ez így is van rendjén.

Velem van a baj vagy sokan mások is vannak még ezzel így?

Akár képes lennék most,örökre elkötelezni magam egy férfi és család mellett.