Etikátlanság, ha eltitkolom a férjem előtt a terhességet, mert nem szeretnék abortuszra menni?

Tudod a férjed hirtelen méregből mondta a dolgot, de részben nagy az igazság benne. Ha nyomorogtok, minek kell még sorban szülni a gyerekeket. Te is lehetnél belátóbb , ne haragudj meg érte,de elő is kell teremteni a gyereknek a pénzt valamiből és most hogy írod is, hogy csórók vagytok, még be is vállalnád?Ennek az lesz a vége,hogy a férjed el fog távolodni tőled, vagy kimenekül a kapcsolatból, mert már így is elég nagy a nyomás és valahova menekülnie kell.

Főleg,mivel a szülőknél laktok, nekik is van beleszólásuk. Vagy költözzetek el, vagy hagyjátok őket is élni, egyikőtöknek sem jó az ,ha 2 generáció ,sőt 3 él egy fedél alatt.

Az előzővel értek egyet. A férjed megpróbál racionálisan gondolkodni. Szerintem direkt használta ezt a rideg hangod a gyerekkel kapcsolatban, mert tudta, ha ő is neki áll "érzelgősködni" (ezt nem bántásból írom), akkor egy olyan döntést hoznátok, amit később megbánnátok.

Nem szabad kizárni őt a döntésből sem, hiszen ez a gyerek ugyanúgy az övé is. Nem lehet kész tények elé állítani, mert az is csak fölösleges konflktusokhoz vezetne(tehát ott tartanál, mintha most mondanád el).

Így kívülállóként át tudom látni a helyzetet, és ne haragudj, hogy ezt mondom, de a férjednek igaza van. Most benned már dolgoznak az anyai érzések, ezért természetes, hogy úgy látod, hogy neked kell a kicsi mindenáron. Ezért senki nem hibáztathat, de akármennyire is szép dolog ez a gyerekvállalás, azt a gyereket fel is kell nevelni. Ezt jelen helyzetben nem látom valami megvalósítható tervnek. Hiszen ki kell fizetnetek a hitelt, szegények vagytok, ráadásul a szülők nyakán éltek. Nekik is joguk van tudni a helyzetről, ha ők tartanak el titeket. Most őszintén belegondoltál már abba, hogy EGY KIS SZOBÁBAN lennétek ÖTEN!? Mennyire tenne jót a kisgyerekeknek (főleg a csecsemőnek), hogy összezsúfolva kell élniük az életüket?! Ki tudja, mikor jutnátok el oda, hogy normális lakásban, anyagi biztonságban(jó most azt hagyjuk figyelmen kívűl, hogy manapság már senki nem lehet biztonságban, de akkor inkább úgy fogalmazok, hogy önálló keresettel tartsátok fenn magatok, tehát nem a szülők tartanak el titeket). Én megértem, hogy sokan csak azt látják, hogyha szeretet van, akkor minden lehetséges, DE SAJNOS a mai világba ez már KEVÉS! A szeretet lehet akármennyire erős, az nem ad ételt, vagy ruhát, nem iskoláztat, stb..

A férjed ezt jól látja, talán már ezért is volt kicsit elutasító a második gyereknél. Miután megszületett, persze, hogy nem fogja eldobni magától, hiszen a saját vére, de ő is látja a jelenlegi körülményeiteket.

Én azt mondom, hogy üljetek le a férjeddel és a szülőkkel megbeszélni a helyzetet, és együtt döntsetek a továbbiakról. Kívánom, hogy a körülményekhez képest jó döntést hozzatok! :)

"Senkinek NINCS joga rákényszeríteni egy gyereket a másikra! SOHA NINCS!"

De senkinek nincs joga egy nő rákényszeríteni az abortuszra. Ez oda-vissza működik.

Szerintem eltitkolni etikátlan. De mivel a természet úgy alkotta meg, hogy a nő hordja ki a gyermeket, így bizony sokkal inkább az ő döntése, hogy megtartja-e, vagy sem.

Mondhatjuk, hogy ez a nők kiváltsága.

Egyébként a 3. gyerek tényleg kevesebb anyagi ráfordítással jár, mint az első.

Én azért szerintem elmondanám neki, de ha meg szeretném tartani, akkor nem engedném az abortuszt.

Nem vihet be erőszakkal a kórházba, és az orvos sem végezheti el a műtétet a beleegyezésem nélkül.

Viszont arra is számíthatsz, hogy esetleg a férjed emiatt elfordul tőled...

Még vmi: Nem szeretnék szemét lenni vagy ilyesmi, de hogy lehet gumi mellett teherbe esni?

Kiszakadt? Vagy az elején nem húzta fel? Vagy mégis hogy?

16:31-es vagyok: Érthető a férjed reakciója, hiszen a már meglévő két pici is sok időt és energiát von el tőled. Ráadásul nem is olyan nagyok a gyerekek, még abban a korban vannak, amikor sok tőrödést igényelnek, főleg az 1 éves.

Nekem nem, de egy közeli ismerősömnek volt abortusza, és a mai napig bár fáj neki, de úgy gondolja helyesen döntött egykor. Egy másik ismerősöm viszont hezitált, és hasonló helyezetben volt, mint te. Ő végül megtartotta, de utána elmondta, hogy megbánta, hogy így döntött. Nagyon rossz élete volt, sokat szenvedtek, és a gyereke is a fejéhez vágta, hogy inkább vetette volna el, minthogy olyan körülmények közé szülte, mint amilyenekbe. Ezzel persze nem azt mondom, hogy te is hasonlóan járnál, de benne van a pakliban.