Hogy éljem túl az idei talit vele, a lehető legkevesebb szívfájdalommal?

Ahol laktam, mielőtt kiköltöztem a szülőktől, ott lakik egy másik házban valaki, akivel régen jártam is, meg már a járás előtt is évekig szerelmes voltam belé. A szakítás után is szerelmes voltam.

Az ő szülei elköltöztek, és ő lakik most abban a házban.

Én az elmúlt 3 évben csak évi egyszer mentem szüleimhez, karácsonykor. De korábban többször. Mindenesetre mikor mentem szülőkhöz, kötelező látogatás van, vagy mi megyünk át hozzá, vagy ő csönget át hozzánk.

Először lett barátnője. 3 évvel később eljegyezte. Esküvő utána évben. Annak 3 éve. Tavaly karácsonykor mikor mentem szüleimékhez, persze kötelező tali volt ezzel az emberrel meg az akkor már terhes feleségével. Mindenki ott magasztoskodott.

Idén is karácsonykor megyek szüleimékhez, tuti ugye most már egy baba fölött kell majd magasztoskni. A fene az egészbe, utálom az egész találkozósdit.

Az a baj, még mindig ő számomra az etalon. Az elmúlt sok évben mindig olyan szomorú voltam karácsonykor emiatt, hogy olyankor látnom kell őt valaki mással. Idén ugyanez lesz persze.

Azon a karácsonyon, már sok évvel ezelőtt, mikor jegyben jártak, egyszer éjjel az utcán sétáltam egyet, és beláttam a nappalijukba, hogy ott mutogatós activityztek a rokonjaikkal. Nekem meg kinn folytak a könnyeim. Hát igaz, ez régen volt, de a fejembe égett a kép. Pont ilyen nekem a karácsony azóta is, csak azóta nem csak eljegyzésről van szó...