A szülők és gyermekeik párkapcsolatát illetőleg mit gondoltok a párkapcsolatomról és a szüleim hozzáállásáról?

Egy kicsit régies felfogásúak a szüleid. Talán ha leülnétek 4 beszélni erről, hogy nem minden úgy van ahogy azt ők gondolják és nem a múltban élünk már és te is megérted, hogy féltenek, de hogy ha csak negatívan állnak hozzá, akkor előbb útóbb ebből semmi jó nem fog kisülni ebből. Akár még egy jó időre is eltávolodhatsz a szüleidtől(jo persze ez csak a legrosszabb).

Szóval lényeg az hogy mivel te szereted a párod és nem feleslegesen vagytok együtt, hanem igenis terveitek vannak együtt, ezt a szüleidnek el kell fogadniuk és nem igaz hogy 20 évesen gyerekek vagytok.

Remélem tudtam egy kicsit segíteni.

Engem és a fiatalkori kapcsolatomat ugyanígy kezeltek a szüleim. Nem hallgattam rájuk, hozzámentem a páromhoz, született két gyerekünk és azután kezdtek nekem is kiütközni azok a negatívumok, amiket a szüleim láttak, de én nem.

Elváltunk és hiába értem, hogy mit láttam az elején a férjemben, azt mai napig nem sikerült feldolgoznom, hogy amikor úgy érezte, már biztos a helye mellettem, gyökeresen megváltozott és tönkrement minden amit előtte együtt építettünk. A szüleimnek igaza volt, figyelnem kellett volna rá, hogy nem egészen úgy bánik velem, ahogy megérdemelném.

A te esetedben csak azt tudom javasolni, hogy kérdezd meg a szüleidet, hogy a párod konkrét személye ellen van-e kifogásuk és ha tudnak bármi értelmeset mondani, akkor alaposan gondold végig, hogy mennyire lehet igazuk. Ha továbbra is csak arra hivatkoznak, hogy túl korai ennyire elköteleződnöd, akkor szerintem tényleg csak túlféltés a részükről az egész, és idővel talán belátják, hogy tévedtek és valóban életreszóló társat találtál.

Én akkoriban nem beszéltem erről a szüleimmel, de ha megtettem volna sem biztos, hogy másképp döntök "gyerekfejjel". Nem az ő dolguk meghozni az életed nagy döntéseit, az iránymutatás segíthet, de semmiképp sem szabad mindent az ő akaratuk szerint eldönteni. Utólag szar dolog belátni, hogy igazuk volt, de még mindig meg van a tudat, hogy magas irányítottad az életedet és ha elcseszted, az a te hibád és nem másé.

"Folyton a régi világot emlegetik, ahol még volt “méltósága” egy leánynak és nem engedte magához közel az udvarlóját csak házasság után."

Kedves 20 éves!

Az a régi világ nem a szüleid (~50 év körüliek), hanem a nagyszüleid (~80 körüliek) korosztályára vonatkozik.

Szóval a szüleid olyasmire hivatkoznak, ami már az ő fiatalkorukban sem úgy volt.

Innentől egyértelmű, hogy ez csak kifogás. Nem akarnak elengedni, nem veszik tudomásul, hogy felnőttél.

Én a helyedben elengedném ezt a bolond beszédet a fülem mellett, ugyanakkor amint lehet, összeköltöznék a párommal. Utána pedig értelemszerűen a szüleimmel annyi kapcsolatot tartanék, amennyit a b...ogatásukkal ők érdemelnek. Ha visszafogják magukat, többet, ha ráerősítenek, keveset.