Mit gondolnátok, ha ismerkedéskor kiderülne, hogy egy 30-as éveiben járó férfi/nő a komoly olvasmányok mellett Harry Potter könyveket, mangákat is olvas?

Szerintem nincs vele probléma.

Én sem csak komoly olvasmányokat olvasok, kellenek ezek a könnyedebb dolgok is néha.

Semmi baj nincs ezzel.

Nekem az egyik kedvenc sorozatom pont egy anime és szerintem nagyon erős a története, szinte Breaking Bad magasságokba tudnám emelni.

30-as vagyok és nem fogom fel, miért kellene ebben a korban csak és kizárólag komoly dolgokkal foglalkoznom. Nem felejtem el azokat a dolgokat amiket régen szerettem és jó nosztalgiázni és megmaradni gyereknek részben, attól még, mert már fejlett annyira az intelligenciám, hogy a komolyabb dolgokat, témákat is megértem és élvezem.

Nyilván van a lónak is egy túloldala, amikor a 30-40-es illetőnek abból áll az egész személyisége, hogy ő imádja a Disneyt és mindene Mickey Mouseos és társai, vannak infantilis felnőttek, de alapvetően semmi gond nincs azzal, ha egy felnőtt embernek nem a politika, tudományok, munkahely és a magánéleti problémák kezelése teszi mi az ideje 100%-át.