Hogy lehetne "lerázni"?

Egy kórházban dolgozok, - közétkeztetésben. A diatetika által kiadott étrend szerint főzök. Ez egy nagy kapacitású konyha, két étteremmel és egy külön kis étteremmel ami az orvosok és ápolók számára van fent tartva, - mivel befizetési lehetőség is van, elvitelre vagy helyben fogyasztásra.

Viszonylag egy jó ideje itt dolgozom, - már több mint 2 éve de mindidáig talán elsiklottam valaki felett.

Egyik alkalommal, - volt egy befizető, egy fiatal férfi, talán velem egykorosztály, talán kicsit idősebb. Véletlenszerűen elegyedtünk beszélgetésbe, - mert nem találta a "szelvényét" és arra sem emlékezett pontosan milyen ételre fizetett elő így közeledve a hétvége felé. Nevetgélt.

Miután elment, - a kollégák jellezték, hogy nem kellene tegező viszonyban beszélgetnem az egyik orvossal, mert problémáim adódhatnak belőle. Nekem fogalmam se volt róla ki ő.

Nem emlékszem hogy valamikor láttam volna, - vagy talán mivel forgalmas hely, és sokszor levegő vételre nincs idő, mindidáig nem tűnt fel a jelenléte, mert nem lassítottam le "egy pillanatra".

Azóta folyamatosan látom, - felismer engem. Keresi a beszélgetésre alkalmas pillanatot, - képes beadni a mosatlan tányérjait a konyhára, azért hogy alkalmat kerítsen néhány szóra.

Ma is találkoztunk. Nem én szolgáltam ki, - mert nem azon a "munkakörre" voltam ma beosztva. Párban dolgozunk. Köszönt mindenkinek. Azt érzem folyamatosan bámul. Az étellel nem az ő részükre fent tartott étterembe ment, hanem a "járóbetegeknek" fent tartott étkezőbe, ahol a kiadás történik. Nem csinál semmit, - ül a tányér felett 20 percet is, - ha kell.

Amikor felállt, rám nézett és nem többes számba köszönt el. Nekem szólt a "szia!"

Etikailag se lenne helyes, - illetve illemből magázó hangnemben beszélünk az orvosokkal. Tartom a 3 lépés távolságot. Nem a kórház dolgozói vagyunk, - hanem egy külön cégnek dolgozunk így még inkább meg kell adnunk a tiszteletet hogy ne legyen ránk panasz.

Itt nem arról van szó, - hogy külsőre taszító lenne, de kicsit nyomolásnak vélem, ezzel kapcsolatban érdekelne a véleményetek, - ti mit következtettek le ebből. Abszolút kell ez az állás, - aránylag stabil munkahely, folyamatos munkalehetőség, nem szezonális. Véletlenül se szeretném ha menesztenének... Talán én látok bele többet, de egyáltalán nem vagyunk azonos szinten. Egyszerű munkás vagyok akinek kell a pénz. Neki a bőre alatt is az lehet, - tehát mit is akarhatna, egyetlen numera nem ér annyit mint az állásom.

Hogy lehetne kipuhatolózni hogy én értelmezem mellé a dolgokat, és ha még se hogy ne üssem meg a bokám vele ha esetleg "komolyabban szeretné bedobni magát?" A nevét sem tudom.

28N