Azok akik több együttéléses és évekig tartó boldog párkapcsolatban éltek milyen életetek volt?

jó gyerekkor, jó viszony a szülőkkel. 46 éve házasok. Sose voltak barátaim, se gyerekkorban se felnőttként.

32 éves koromig nem volt párom. Azóta van ~8 éve, aki immáron a feleségem és a gyerekeim anyja is.

Viszonylag jó gyerekkor, annak ellenére, hogy nem volt jó kapcsolatom a szüleimmel. De volt pár barátom, meg egy rakás könyvem, akik menedékül szolgáltak.

Szüleimnek olyan kapcsolata volt, hogy emlékeim szerint olyan 7-8 éves koromtól kezdve azt kérdezgettem magamban, hogy miért nem válnak el. 13-14 évesen anyámtól is megkérdeztem, aki azt mondta, hogy "miattatok", vagyis az 5 évvel idősebb tesóm és miattam. Hát... Én őszintén szólva jobban örültem volna neki, ha elválnak, biztos vagyok benne, hogy ezerszer jobb életünk lett volna minden nehézség ellenére is.

Gyerekként tesómnak is és nekem is viszonylag sok barátunk volt. A bátyám most is eléggé társasági, én ezt már kinőttem, de fiatalon mindig is népszerű voltam, meg amúgy most is kedvelnek a közösségekben, csak nekem nincs igényem eljárkálni otthonról. De amíg fiatal voltam, addig viszonylag kiterjedt baráti köröm volt, ami csak bővült, amikor kiszabadultam otthonról (érettségi után egyből). Most már inkább a családdal és a néhány megválogatott baráttal töltöm az időm, így ez nyilván lecsökkent, de a mennyiség nem ment a minőség rovására, sőt. A testvéremnél nem tudok nyilatkozni, de neki nincs házasság, gyerek, semmi, szóval neki van kapacitása több baráti kapcsolatot fenntartani :D