Hogy bánjak azzal a tarsammal aki folyamatosan lelkileg érzelmileg bántalmaz engem?

26os hozzászólásodra reagálva, de még eddig nem írtam ide választ:

Ha valaki azt kérdezné tőled, hogy van egy folyton égő gyertyája, de akárhányszor felé tartja a kezét, az megégeti, mit csináljon? Te mit válaszolnál neki? Nem azt, hogy ne tartsa a kezét a lángba? És ha erre az a válasz, hogy de nem tudom nem oda tartani?

Na ez az eset vagy te.

Pszichiáter mit csinált 5 év alatt? 5 perc beszélgetés évente 1x, gyógyszer, és viszontlátásra? Keress egy pszichológust inkább, és normális terápiára járj.

Bármennyire is fáj hallani, de magaddal kell elkezdened a máshogy viselkedést.

De ha annyira tökös vagy, hogy itt mindenkit lehülyézel, akkor állj a bántalmazó párod elé, és mondd neki is, hogy hülye. (Ja hogy ez nem fog menni? De, menne, ha akarnád.)

Képzeld én voltam. És mikor felismertem mibe vagyok, es hogy ez soha nem lesz jó, csak egyre rosszabb, nem dilidokihoz mentem, hanem elkezdtem utánaolvasni, majd megtervezni hogyan szabaduljak ki. Ő fenyegetett, zsarolt, kiszámithatatlan időközönként hívott kamerán hogy hol vagyok, kivel vagyok, vagyis nem volt könnyű. És volt egy 1 éves gyerekünk.

Szóval milyen segítséget vársz? Aki azt mondja hagyd el, azt lehuzod, hogy azt nem. De nem irod miért? Mert vannak olyan élethelyzetek ahonnan valóban rohadt nehéz, pl akinek nincsenek szülei, nincs munkahelye, nincs pénze, vagy még a telefonja is csak akkor lehet nála ha ott a másik. Így valóban művészet eljönni. Nekem pl mindig alaposan átnézte nemcsak a beszélgetéseimet, meg a hívásaimat, de a netes előzményeim is. Mindig mindent törölni kellett, barátnőmmel se tudtam írni, csak ovatosan hívni mikor nem volt otthon, de volt hogy annyi időm volt letenni, es kitörölni a hívast, és úgy tenni mintha nem csinálnék semmit amég bejött az ajtón. Különben órákig faggatott hogy mit beszéltünk, es sose volt elégedett a válasszal.

Te is ilyesmi helyzetben vagy? Plusz szülő hiány, vagy bárki akihez mehetnél? Mert ezek valós akadályok. De ha nem a férjed, nincs közös vagyon, meg gyerek, akkor azért nem megugorhatatlan. Keresel egy olyan munkahelyet, ahol valamiféle lakhatás is van. Ha gyakorizni tudsz, akkor munkát keresni is (rosszindulat nélkül, ugye ha ellenőriz akkor ide se irhatnál)

Ha van gyereked akkor pedig Nane, Patent, meg még akiket találsz.

De ha lenne hová menned, csak ennyire szerered, es magadat hibáztatod, akkor nem tudok mit mondani. A dokid nem mond semmit? Én is akartam menni, de végül nem mentem, kigyogyitottam magam azzal hogy mertem beszélni, akár idegenekkel is. Addig nem is gondoltam volna hogy ez milyen sokakat érint. Itt, vagy face csoportokban is próbálok segíteni, de van akin nem lehet. Igaz az hogy amég nem fáj eléggé... (Igen, rám is igaz volt)

Azóta ujra ferjhez mentem, és boldog vagyok, ő sose bántana. Szóval merni kell!

Miben nyilvánul meg a lelki bántalmazás? A pszichiátered mit mond erre?

Amúgy akik azt írták, hogy idővel biztos verni fog, sőt, agyonverni, azok nagyon egysíkúan gondolkodnak. Igen, van esély fizikai bántalmazásra, de sok esetben csak lelki terror van. Sőt, létezik olyan rejtett pszichés bántalmazás is, amit nagyon nehéz felismerni, azonosítani is.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy el kellene viselni. Neked kell tudnod, mit szeretnél. Én csak azt tudom javasolni, hogy nem érdemes szenvedni egy ilyen ember mellett, jobb szakítani vele és másik partner után nézni. A pszichiátered abban is tud segíteni, hogy jobb társat tudj választani, az ember ugyanis gyakran tudattalan rossz sémák alapján választ rosszul. Én nem hibáztatlak, drukkolok, hogy megtaláld a lelki békédet.