Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Milyen gyakran találkoztok a szülőkkel, beszéltek velük? Többre, kevesebbre vágytok ettől?
Kort es nemet is írjatok.
Mi pl minden vasárnap megyünk párom és saját szüleimhez is. Ezzel megy el az egész nap, annyira fix hogy ha csinálnék más programot, kb úgy vennék hogy direkt rászervezek.
Ő minden nap többször beszél az anyjával telefonon. Én csak amikor találkozunk, de így legalább van normális téma, beszélgetés, nem csak ott ülünk némán.
Elég nyomasztó és sok nekem.
36F
Anyukámmal havonta 2-3 alkalommal beszélek, ez 3-4 óra ott tartózkodást jelent. Nagyon ritkán évente 1-2-szer ott alszok ha úgy vam dolgom. Csakis egyedül megyek. Párom hetente 1-2 órát tölt a szüleinél, ők itt laknak a közelben és jó a viszony köztük. Egyéb rokonokkal ünnepekkor találkozik; karácsony, húsvét, szülinap. Én nem vagyok kíváncsi a rokonaira, nem is szeretnék soha találkozni velük, már ismerkedéskor tisztáztam. Őt se fogom otthon bemutatni mert semmi keresnivalója ott.
Nekem ez így teljesen megfelel, sok éve vagyunk már együtt, én 32 vagyok, ő 47.
#3 Ez nekem nagyon fura. Számomra alap, hogy a párommal ismerjük egymás szüleit, testvéreit, fontosabb rokonjainkat.
40/N
Anyámmal olyan hetente-kéthetente beszélek messengeren, küldök neki pár képet a gyerekekről, elbeszélgetünk az időjárásról, és kb ennyi. Ünnepekkor, szülinapokra szokott jönni 1-2 napra, egyébként nem találkozunk. Messze is lakik, meg igény sincs többre. Nem vagyunk rosszban, de különösebben jóban sem. Inkább kötelesség, mint valódi érdeklődés mindkettőnk részéről a kapcsolattartás.
Anyósommal jóban vagyunk nagyon, ő hatalmas segítség a gyerekek körül, meg amúgy is. Eredetileg úgy indult, hogy vasárnaponként ott ebédeltünk, aztán amikor megszülettek a gyerekek, ez valahogy felduzzadt, most már heti több alkalommal is találkozunk, nyilván rugalmasan, de azért eléggé stabilan. Naponta többször beszélünk, a kicsikről küldözgetünk képeket egymásnak, attól függően ugye, hogy hol vannak, meg amúgy is integráns része lett már a kis családunknak. Nem tudom, mi lenne velünk nélküle, őszintén. Igazán szerencsés vagyok, hogy ennyire lelkes, jó egészségben van és energiával teli, főleg amikor az unokáiról van szó :D
Mindkettőnk apukája meghalt már rég. Nekem van egy testvérem, de ő külföldön él, vele sem túl szoros a kapcsolat. Szeretném, ha az én gyerekeimnek inkább a férjem-oldali családmodell lenne az alap, és nem az, amit én hoztam.
31N (+38F)
Hetente egy fél nap, néha 1-1 kimarad munka és hasonlók miatt. Betegség esetén elnyúlik 2-3 hétre.
Bennem is ott van néha, hogy lenne kedvem mást csinálni, ugyanakkor a szüleim mindketten 60 felettiek, nem is makkegészségesek. Bármikor eljöhet a pillanat, hogy meghalnak természetes halál által, és utána bőven ráérek majd a "szabad" hétvégékre mást szervezni.
40/F
#6
A fárjed családi modellje nagyon szép, ennek szellemében neveljétek a gyerekeket, kitartást nektek és jó egészséget az egész családnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!