Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A való élet mennyire más, mint a gyakori párkapcsolatok rovata?
Vagyis szerintem itt a kérdések és a válaszok sokszor nagyon szélsőséges irányba mennek és könnyen osztogatják egymásnak az emberek a becsmérlő címkéket. Persze vannak azok a kérdések, amik direkt provokációk, hogy "pocakos gyári munkásként mennyi esélyem van a csinos nőknél" típusúak, de sok ember tényleg elakad a társkeresésben és lehet tényleg jószándékkal akarna ismerkedni, nem arra megy, hogy kihasználjon másokat. Meg valahogy azt is érzem a válaszokból, hogy egymás lenézése a cél és mutatni azt, hogy én jobb helyzetben vagyok, nincs rátok szükségem. Természetesen vannak negatív oldalai is egy párkapcsolatnak, de nyilván senki nem vállalná azokat, ha összeségében nem érné meg vagy a társnak is ugyanúgy lesznek rossz tulajdonságai is, de ezzel is együtt lehet élni, nem biztos, hogy a szingliség mindenkinek olyan jó. Ki is halna a társadalom, ha mindeki szingli lenne, csak sokan belekeserednek az egészbe és akkor azt mondják úgyis mindegy.
Mindenesetre amit én látok, bár a merítési mintám inkább vidéki kisebb települések, hogy munkás, pocakos férfiak többségének is van párja, nem topmodell, de nem is az a lényeg. És a nők közül sem mindenki akar szingli lenni és "selejtnek" nevezni a férfiakat. Biztos mindenkit érnek csalódások, nem minden rózsaszín, de maga az élet sem az, akkor sem, ha egyedül él valaki. A társkeresés is a realitások szintjén kell működjön, ahogy régen mondták "suba a subához, guba a gubához". Sohasem lesz tökéletes, de mi magunk sem vagyunk azok.
válasza:10 vagyok, eszembe jutott még egy:
Gyakori kérdések: Átlagos férfi vagyok, de egy matchem sincs, pedig egy éve mindenkit jobbra húzok napi kétszer.
Való élet: Én nő vagyok, több átlagos sráccal is volt kapcsolatom társkeresőről, és minden férfi ismerősöm, akivel beszéltem erről és nem a legjobb pasi a világon összehozott minimum egy randit, és azért havi pár match mindig van.
válasza:GYK: 50 feletti nő vagyok, önmagamra és a párválasztásra igényes és jobb karban mint a legtöbb mai huszonéves, ha akarnám, hülyére válogathatnám magam a jobbnál jobb fiatal pasik közül (de hát nyilván nem fogom, mit kezdjek én egy tapasztalatlan kisfiúval).
Való élet: kicsit kevésbé reng rajtam a felesleg mint a velem egyidős megkopott magyar átlagon, a jófejségből érkező bókok és a kúrólájkok miatt elhiszem magamról, hogy bomba nő vagyok, azok hajtanak rám, akik annyira kanosak, hogy már a lyukat a falban is megtömnék.
válasza:GYK: kisöcsi, fingod sincs, hogy mi kell a nőknek, én már akkor hülyére dugtam a bomba csajokat, amikor neked még anyád törölte a segged, csak leugrok a moriba és már csüngenek rajtam, de a négyeshatoson is bárkit felszedek, nem nagy kunszt
Valóság: anyámmal élek, a jogsim lejárt, fiatal koromban a kínosabbnál kínosabb próbálkozásaimból kettőből véletlen összejött az egyéjszakás (a másik egymillióval meg csak magamat égettem és lassan már a fél város rajtam röhögött), most meg csajozás címén bámulok a fiatal nőkre a táskás szottyadt szemeimmel, szex meg maximum a prostinál, bogyóval.
válasza: válasza: válasza:Ugyanezek az emberek, ergo mi akik itt válaszolgatunk, vagyunk kint az életben is.
Elmegyünk egymás mellett a boltban az utcán, tőle veszed a lottót...csak ott nem lehet az ember rosszkedvű, savanyú és őszinte...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!