Hogy lehet az, hogy valaki ennyire hamar tud váltani? Miért ez számít normálisnak?

Szerintem nem az olyan nőkre kellene preferenciaként tekintened, mint az az ismerős. Akinek mindenki élete szerelme, annak senki sem az. Elég sekélyesnek tűnik ez így.

Nincs két egyforma kapcsolat. Van, amit egy hét alatt kihevertem (az olyan is volt) van amin évekig nem tudtam túllépni.

Szóval ez nálam attól is nagyban függ, milyen volt az adott kapcsolat.

(F, ha ez számít)

Úgy lehet, hogy sem az emberek, sem a kapcsolatok "mélysége" nem egyforma. Vannak könnyen beszerelmesedő típusok és a kutyaharapást jól gyógyítja a szőre, s vannak kapcsolatfüggők, s vannak olyan kapcsolatok is ahol felszínes volt az érzelmi kötődés így gyorsan túl tudják rajta magukat tenni.

Ama ismerősödnél a folyamat inkább úgy zajlik, hogy belevág valamibe nagy lendülettel, de gyorsan kopnak az érzések, érzelmileg ellaposodik, így nyitottá válik fejben másokra. Ezért lép ki eleve úgy a kapcsolataiból hogy már ott van egyből a következő a horizonton.

"De nekem exem után 1 év volt mire kihevertem a szakítást, "

Nem mindegy ki szakított, miért, és milyen volt az a kapcsolat.

SOk kapcsolatnak már rég vége van, amikor a tényleges szakítás megtörténik.

Én is olyan vagyok, mint te, hosszú idő túllépnem valakin. Egy átlag ember egy 3 hetes kapcsolatot, amiben szex sem volt 2 nap alatt hever ki, én további 3 hétig gyászoltam, egyszerűen azért, mert nagyon akartam, hogy működjön vele. Egy 5 hónapos kapcsolatomban megcsaltak, másfél évig szenvedtem utána. Képzelheted, hogy akkor a hosszabbakhoz mennyi idő kellett... :D

Egyetlen egyszer volt olyan, hogy egyből lett új kapcsolatom. Az első kapcsolatom szar volt, de féltem kilépni, mert tiniként önbizalomhiányos voltam és azt hittem, nem találok majd senkit, meg nem is tudtam, hogy hogyan működnek a kapcsolatok, csak azt éreztem, hogy valami nem jó. Megismerkedtem egy sráccal és ő segített kimászni a gödörből. Nos, ez azért nem volt jó, mert hiába nem szerettem már az exemet és hiába halt meg a kapcsolat még jóval a vége előtt, attól még meg kellett szoknom, hogy ő nincs többé, hogy az újjal nem lehet ugyanazokat csinálni, hogy nem ismer még olyan jól, hogy nem ugyanazok a közös szokásaink, belső poénjaink. Egyszerűen meg kell szokni azt, hogy a másik nincs többé, és az idő. Több hónap.

Ismerek én is kettő olyan nőt, aki olyan, mint az ismerősöd. Az egyik lelkisérült nyomorék, aki inkább van kapcsolatban és tönkretesz másokat, minthogy egyedül legyen. Ő is hozzá hasonlóakkal ismerkedik amúgy, általában a húszas évei közepén/végén járó szüzekkel, akik örülnek, hogy bármilyen lánnyal lehet kapcsolatuk és nehezebben is lépnek le, mert félnek attól, hogy más puncit nem kaphatnak meg. Ha mégis le akarnak lépni, a lány egyből öngyilkossággal fenyegetőzik, ilyenkor a családját is zaklatja, hogy ő most megöli magát viszlát. A srácok meg beijednek és inkább vele maradnak. Majd ha a lánynak van új udvarlója, akkor szakít csak. A másikat annyira nem ismerem jól, szerintem őt szimplán csak hajtja a vére. Nem elég neki egy valaki. Hosszú a haja és "szexi" a munkája (légiutaskísérő), ezzel csábít. Ha az egyikkel már vannak gondok, akkor megy egy másikhoz, majd azzal összejön egy pár hónapos szeretői viszony után, amikor lebukik, de még az előzővel fenntartja a szexkapcsolatot. Majd a szexkapcsolatnak vége, koncentrál az újra, de vele is szar lesz, jön a következő megcsalás, stb. És az a vicces, hogy olyan férfiakat talál be, akik ezt elnézik neki! Én ezt soha nem fogom megérteni. Lebukik, hogy megcsalja, de az a szerencsétlen f.asz még mindig szereti és továbbra is dugja, hogy legalább ennyit kaphasson belőle és reménykedik, hogy újra összejöhetnek. Aztán az újnál is lebukik, ő meg elveszi feleségül... Igen, most házas, de még nem olyan régóta, idő kérdése és jön az új szerető...

neked 1 év volt...

Minden ember más és más, van aki mindenen hamar túlteszi magát van aki mindenen hónapokig évekig őrlődik.

De itt mindig az a problémája az embereknek húúú hát akkor nem is szeretett igazán...

Amúgy meg mire kellene várni?

Nem halt meg, nincs kötelező gyászidőszak, ha van lehetőség és az ember nem az exét keresi a másikban akkor hajrá.