Hogyan érdemes viselkedni vele vagy hagyjam inkább a fenébe?

Külföldön éltem az elmúlt 1 évben, ahol megismertem egy német úriembert. Társkeresőn kezdtük, de aztán az én hanyagságom miatt félbemaradt. Másra került a fókusz. Ő azért igyekezett újra felvenni velem a kapcsolatot, mindig írt pár sort vagy küldött fotót éppen hol jár és mit csinál meg érdeklődött felőlem. Elhívott találkozókra sokszor, de nem igazán foglalkoztam vele. Azt láttam hogy szereti a tartalmas programokat és egy kedves, jól szituált figura. Amikor már nagyon kivoltam a munkával és éppen rám írt, megkérdezni hogy vagyok. Kicsit elpanaszoltam hogy mennyire rám férne egy kis kikapcsolódás. Kapott az alkalmon, azt mondta menjek vele termálozni... hogy könnyebbé tegye. Én meg elmentem, innen elindult a történetünk. Zavarban volt az első találkozón, be is vallotta...én próbáltam oldani a feszkót. Aztán hamar egymásra találtunk. Hazafelé már kezemet fogva vezetett. Azt mondta minden olyan természetes velem, legalábbis hogy valami ilyesmit érzett amint egymáshoz értünk...és hogy az igaz szerelmet keresi.

Azóta a randikat ő kezdeményezte, többször vacsorázni vitt, gitározott nekem, meséket néztünk, zenét hallgatva boroztunk, még hintáztunk is a játszótéren 😅 A szexben is odaadó, figyel arra hogy nekem minél jobb legyen. A szülinapomon meglepett egy drága parfümmel. Szóval ezek alapján azt érzem, rendesen odateszi magát. Csak közben nekem haza kellett jönnöm. Vele is közöltem. Megbeszéltük hogy meglátogat és megmutatom a fővárosunkat neki. Aztán már épp terveztünk volna mikor komplikált lett a szitu, a munkahelyem miatt. Felmerült az is hogy elveszíthetem az állásom. Neki direkt nem akartam panaszkodni. Végül el kellett mondjam.

Azonnal videótelefonálást javasolt, amiben nyugtatgatott hogy ne izguljak, lesz még időnk a budapesti kirándulásra máskor is...és hogy talán rövid ideje tart a mi kis sztorink de az ő lakása amúgyis túl nagy egy embernek, nyugodtan hozzá költözhetek. Mármint nem akarja rám erőltetni csak gondolhatok erre is. Munkát pedig majd keresünk nekem másikat. Erre csak azt reagáltam hogy kedves tőle, hogy a megoldást keresi.

Azóta többször csináltunk videóhivast és mivel én mondtam neki az elején hogy az őszinteség nagyon fontos, erre hivatkozva megemlítette hogy összefutott a boltban azzal a lánnyal akivel randizgatott párszor, de a csaj egy rövid üzenettel "szakitott" és nem volt folytatás és milyen kellemetlen volt ez. Ez kb pár hónappal azelőtt volt hogy azon a társkeresőn mi megismerkedtünk. Azt is szoktam látni hogy ez a 40 éves úriember a 18 éves kolléganőjének a fényképeit lájkolja...nem mintha féltékeny lennék, csak igyekszem megfejteni milyen férfi is akit találtam.

A sok jó és figyelmes bánásmód mellett, a gyengeségeit is megmutatta nekem. Mesélt arról hogy a családjával nem a legszorosabb a viszonya mert aggresziv volt az apja és provokálja a jelenléte. Mutatta honna kezdte és milyen lakást sikerült felújítania. Tudja hogy az ő korában 40+osan már másoknak családja van, de ő egy nagy gyereknek érzi magát és talán még neki is lehet, ki tudja. Perfekcionista és zavarja hogy nem tökéletes. Meg elmondása szerint túlgondoló természete van. Illetve párszor techno buliba jár, vannak haverjai akikkel szoktak füvezni.

Velem kapcsolatban nem szokott rosszat mondani. Mindig dicsér, elveszik a szemeimben stb. De belső értékeket is, hogy szerinte egy ajándék hogy milyen empatikus tudok lenni. Meg hogy nekem nem az anyagiak a legfontosabbak. Tudom értékelni az apróságokat.

A minap mindketten lebetegedtünk. Naponta küldi a szelfiket, hol van, mit eszik stb. Kéretlenül, de azért persze kedves. 2 nap telt el kontakt nélkül. Korábban azt mondta önző dolog, de ő örül ha hamarabb visszamegyek az országába mert akkor tudunk programokat csinálni. Ma ráírtam, megkérdeztem hogy van. Válaszolt hogy lassan de gyógyulgat, visszakérdezett. Én is leírtam, hogy igyekszem meggyógyulni de ideje lenne utaznom, csakhogy ez az állapotomtól függ majd.

Erre már nem válaszolt. Nekem pedig valamiért ez a sok-sok vegyes érzelem összegyűlt és azért írom most ki magamból, mert nem tudom hogyan érdemes hozzáállni. Nem akarok rákapaszkodni, nem az a fajta vagyok. Viszont ennyi közös jó élmény után, lebeszélni se akarom magam róla. Csak mégis ilyen gondolatok úsznak a fejembe... hogy vajon miért említi szex közben hogy az első barátnő nagyon vadul bánt vele, legyek óvatosabb. Meg hogy a nők általában fehér bort szeretik, én meg száraz vöröset és ez fura. Vagy hogy miért említi meg a korábbi randi partnereit...

Talán nem is én kellek neki, csak most ez jött össze...vagy mit tudom én. Amúgy is távolságtartó vagyok, de ezekután nem tudom mit kezdjek vele.