Melyik külföldi nemzet az, amelyikben szerinted külsőre kifejezetten csinosak az emberek?

...ez a kérdés kicsit nélkülözi az értelmet.

De amúgy kb. szépek: egykori spanyol - egykori dél-amerikai őslakos keverékek, ők azok, akiket még a turbórasszista is megnéz.

India bizonyos részein vannak egész szép nők, akik hazai (távoli) rokonaikkal ellentétben nem rondulnak el olyan hamar.

Az ázsiai nők is egész szépek (kivéve a vietnámiakat, mindkét nemből nagyon csúnya a vietnámi ember)

A feketék nem vonzanak, főleg nem az ilyen mikrofonhajú '80-as évek imitátorok meg akik még a tűz körül ugrabugrálnak Afrikában a sámán énekére.

Európában nagyon változatosak a népek, ezért van szép is, ronda is. A délszláv nők nem valami szépek, ahogy az olaszok/portugálok se annyira (bár náluk A STÍLUS taszító, kb. mint hazai romáink). A görög nők egész szépek fiatalon, csak aztán eléri őket minden görög végzete (a férfiakat még inkább) a súlyos elhízás. A románok csúnyák, a lengyelek és csehek egész szépen. A skandináv nők nagyon magasak és a szőkeségüket leszámítva sok figyelemreméltó sincs bennük.

Ami viszont borzasztó az a német árja "ICH BIN HELGA ICH LIEBE WAGNER" nőideál. Fúj.

Az oroszoknál elterjedt még az a tipikus OLGA stílus, kb. mint Madame Maxime a Harry Potterből.

HAHA, kínaiakról írták egy könyvben, ami róluk szól

"A kínai férfiak számára a legfőbb vonzerő a női bőr: a hibátlan, tükörsima, bársonyos és ragyogó halvány bőrtől azonnal elolvadnak, még ha gazdájának haja zsíros csomókban lóg is, netán hallókészüléket, szódásüveg vastagságú szemüveget vagy piszkos munkásnadrágot visel. A nőies formák egyáltalán nem számítanak, mert ezek már a felnőttkor sajátosságai, és a kínai férfiakat csakis a kislányos dolgok izgatják. Imádják, ha a nők bébihangon gügyögnek, ha bársonyos a bőrük, mint a babáknak, ha duzzognak és biggyesztik az ajkukat, mint egy ötéves, ha felváltva szégyellősek és pimaszok, egyszóval, ha gyermetegen viselkednek.

Míg a nyugati hímek a hosszú lábú, széles csípőjű, keskeny derekú, nagy mellű és kihívó tánckari macákra buknak, a kínai táncosnők lába egyáltalán nem látható a színpadon, mellüket láthatatlanná lapítják, piruló orcájukat s rajta a leányos grüberlit szemérmesen ruhaujjuk és kecses kicsiny kacsóik mögé rejtik. Innen pillognak kacéran csillogó szemmel az elbűvölt ifjakra, akiket bájaik szenvedélyre lobbantottak.

A kínai irodalom férfiideálja talpig selyembe burkolt, enyhén nőies, kissé kótyagosan lankadt... no és persze gazdag porcelánfigura. Tény, hogy a regényekben ennél heroikusabb alakok is előfordulnak, vaskos háryjánosok, vérszomjas nagyevők, nagyivók, nagyéletűek, ám ezeknek másfajta nőkkel, mint alantas nimfomániásokkal vagy kerítőnőkkel nem is lehet kapcsolatuk: Az efféle némberek persze a könyvekben mindig dicstelen véget érnek (általában a hős keze által), és a hős szerencsére sosem jut el a szennyes testi kapcsolatig. A "derék legény", az amerikai rögbiző, nagypofájú sörissza kínai megfelelője valahogy nem piszkálja a tinédzserlányok erotikus fantáziáját, miközben pénzes, úri és finomkodó vetélytársa learatja az összes babért.

Ha tényleg hihetünk az irodalomnak, az ideális nő orra olyan, "mint egy álló helyzetű epehólyag" - ezt a képet sűrűn alkalmazzák a konyhából lelkükben sosem szabaduló kínaiak. "Óh, én drága szívem és májam..." (értsd: kedvesem) - énekli az epekedő szerelmes.

A kínai történelem legcsodásabb szépségének Hszi-Sit tartják. Olyan törékeny volt, hogy a legcsekélyebb szellőnél erősebb légáramlat elfújta, és olyan pihekönnyű, hogy könnyedén táncolt egy lótuszlevélen, mégsem süllyedt el a vízben, lába pedig oly apró, hogy könnyűszerrel elfért elbűvölt szerelmese tenyerében.

A kicsi láb egyenlő lett a széppel és szexissel. Így született a lábelkötözés nemes hagyománya. Szélsőséges esetben előfordult, hogy az elkötözött lábfej mindössze 7-8 centiméteres maradt, ezt nevezték "Aranylótusz láb"-nak. Az nem számított, hogy a nőket állandóan fájdalom gyötörte, lábuk elüszkösödött és örökre torz maradt; a kínai férfiak gyönyörűnek találták... E szokás emlékét ma már csak néhány szerencsétlen öregasszony őrzi, akik bottal bicegnek vagy unokáik cipelik őket a hátukon."