Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy tudnám magamban közömbösíteni a vonzalmamat egy férfi iránt?
Hogy ne kelljen őt kerülnöm, hanem simán tudjak a jelenlétében csak úgy anélkül létezni, hogy zavarba jönnék.
Hogy érjem el, hogy ne legyen rám ilyen hatással?
Ok: foglalt vagyok, nem kell nekem, ezt az agyammal tudom, mégis mindig újra kezdődik.
Még mielőtt mondanátok, a kapcsolatom rendben van, sok éve tart, ilyen nem baj ha időnként van, de ezt most valahogy nehezebben bírom kiírtani magamból vagy legalább nem zavaró szinten tartani.
Különben amiatt zavar a legjobban, mert látszik, hogy ő pont így van velem, hogy vonzódik. És mikor rámnéz olyan érzés kap el, hogy mindent tud. Ha ez nem lenne, nem lenne olyan érdekes.
Mi hiányzik? Hát az, hogy egy 10+ éves kapcsolatban már nyilván nincs ilyen jellegű játékosság, kíváncsiság a másik felé, mert már ismerem. Ehelyett van egy csomó jó dolog a kapcsolatunkban, de ez pont nem olyan, ami ha hiányzik, akkor megbeszéljük és akkor működni fog. Ez egy darabig van, aztán elmúlik. Arra akarok kilyukadni, hogy ez nem a kapcsolat hibája, hanem egy természetes folyamat.
Az energiákat érzitek egymás között, egyfajta metakommunikáció megy aze emberek között, ki-ki mennyire érzékeli, ez teljesen normális folyamat.
Ne tedd magad ezért rosszá, ettől még nem szoktak elválni stb..
Vagy te vagy nagyon fogékony arra, hogy benne mit mozgatsz meg, és akkor ez nem rólad szól, csak érzékeled az ő "vágyait, gondolatait".
vagy belőled is elindultak irányába gondolatok azaz te generáltad, és ő viszonozza a jeleket.
Deritsd ki, hogy ki mozgatja a szálakat, és ott lehet ezeket szépen elkötni, és nem táplálni többet, ha téged ez zavar..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!